Erre tessék gombot varrni, Magyar úr! Az Európai Bizottságnak pedig ezúton is hálásan köszönjük
Némelyeknek egyszerűen mindig sikerül olyan szögből nézni az eseményeket, ahonnan Magyarország egy merő lúzer. Francesca Rivafinoli írása.
Civilek akciója nyomán kapott az erdélyi magyarságot lázban tartó katonai temető ügye sajtónyilvánosságot a román nyelvű sajtóban.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint a román állam intézményeinek sürgősen tisztázniuk kell, hogy hol húzódik a határ a Hargita megyei Csíkszentmárton és a Bákó megyei Dormánfalva között, és le kell zárniuk a határvitát. Liviu Dragnea egy dél-romániai kampánylátogatáson válaszolt újságírói kérdésre az úzvölgyi temetőről, szavait a Mediafax hírügynökség idézte. Kijelentette: nem kell egymásnak ugrani a katonatemető miatt, hanem mértékletességre, megértésre van szükség a határvita lezárásához.
„Ne ugorjunk egymásnak. (.) Könnyű olajat önteni a tűzre, de én soha nem tettem ezt. Az állam intézményeinek, az építkezési felügyelőségnek, a prefektusoknak, az érintett polgármesteri hivataloknak, a kataszteri hivataloknak, a Belügyminisztériumnak, a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztériumnak egy asztalhoz kell ülni a következő napokban, hogy megállapítsák, hol a határ a szomszédos megyék és települések között. (.) Az egyik fél azt mondja, hogy a temetőben a létező sírokra mások kereszteket tettek, és ez sírgyalázás, a másik fél viszont azt állítja, hogy ez az ő területe. Ezek nagyon fontos szimbolikus ügyek, mértékletességre, megértésre van szükség a rendezésükhöz, és arra, hogy mindenki leüljön egy asztalhoz, és tisztázzuk, hogy hol van a határ” – idézte a Mediafax hírügynökség a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő szociáldemokrata politikust.
Fekete fólia a román keresztekre
A román sajtóba pénteken robbant be az úzvölgyi katonatemető ügye, azt követően, hogy csütörtökön egy civil akciócsoport – a helyzet tisztázásáig – fekete fóliával burkolta be a román emlékművet és a névtelen román katonáknak állított betonkereszteket. A fóliát az úzvölgyi kezdeményező bizottság tagjai azonnal eltávolították, de az akciócsoport szétküldött felvételei elterjedtek a sajtóban, és a Bákó megyei rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, ahol félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állított fel. Ezek felavatását a moldvai kisváros önkormányzata május 17-ére hirdette meg, de – miután a román hatóságok törvénytelennek nyilvánították az emlékműállításra kibocsátott építési engedélyt – Constantin Toma polgármester bejelentette, hogy elhalasztják az avatást.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, amelynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
Már senki sem lakik Úzvölgyén
A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.
Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
(MTI)