Beata Szydło lengyel kormányfő az EU egységének megőrzését, az EU és a NATO szoros együttműködését, a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését és a közös uniós piac megőrzését említette a varsói prioritások között.
Lengyelország nem írja alá a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából szervezett EU-csúcstalálkozón elfogadandó nyilatkozatot, amennyiben nem tartalmazza a számára legfontosabb kikötéseket – erősítette meg csütörtökön Beata Szydło lengyel kormányfő. Szydło a TVN24 kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjúban elmondta: jelenleg nem lehet tudni, hogyan hangzik majd a római nyilatkozat végső változata, mivel a dokumentum szövegéről a tagállamok még folyamatosan egyeztetnek. A riporter azt firtatta, előfordulhat-e, hogy a nyilatkozatot nem fogadják majd el. A lengyel kormányfő szerint az összes tagállam közötti konszenzus hiányában természetesen ez megtörténhet.
A lengyel kormánynak négy prioritása van, amelyeket a nyilatkozatnak „tartalmaznia kell, hogy értelme legyen, ne váljon puszta irattá, mely szépen hangzik ugyan, de semmilyen hatással nem lesz az Európai Unió politikájára” – közölte Szydło. A visegrádi csoport kormányfőinek március eleji varsói csúcstalálkozóján közzétett nyilatkozat-tervezetre utalva, Szydło az EU egységének megőrzését, az EU és a NATO szoros együttműködését, a nemzeti parlamentek szerepének megerősítését és a közös uniós piac megőrzését említette a varsói prioritások között.
A római csúcstalálkozóhoz „nagyon sok remény fűződött, sokak szerint áttörést, új Európa kezdetét várták tőle” – állapította meg Szydło, hozzátéve: jó lenne, ha ez így is lenne, „de jelenleg az EU-ban nem uralkodik ilyen légkör”. Az EU szerinte annyira mély válságban van, hogy nem kész ennyire bátor döntésekre.
Azt a lehetőséget, hogy Varsó nem írja majd alá a római nyilatkozatot, már szerdán kilátásba helyezte Konrad Szymanski EU-ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes. Az uniós ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság ülésén elmondta: a tagállamok jelenleg egyetértenek abban, hogy a közös cél az EU gazdasági növekedése, valamint a biztonsági helyzet javítása. „Elfogadhatatlannak” nevezett minden olyan esetleges próbálkozást, amely az EU állandó megosztásához vezethet. Varsó többször határozottan elutasította a kétsebességes Európa koncepcióját.
Szombaton az Európai Parlament elnöke, a frakciók vezetői és az uniós tagállamok vezetői gyűlnek össze Rómában, ahol a Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából megvitatják, merre haladjon tovább az európai integráció Nagy-Britannia uniós kilépését (Brexit) követően. Közös állásfoglalásukat a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában rögzítenék majd.
(MTI)
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
Radoslaw Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.
Nem az oroszok felől.
Két gól, két gólpassz.
EP-képviselőknek nem tetszik, hogy nagy nemzetközi cégek olyan felületeken, csatornákon hirdetnek, amelyek oroszbarát narratívát közvetítenek.
