Megvan Erdogan kihívója, de lehetséges-e a rezsimváltás Törökországban?

2023. március 08. 15:45

Május közepén parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban. Az ellenzéknek saját rendszerében kell megvernie a két évtizede hatalmon lévő „szultánt”, mégis, talán soha nem volt ennyire nagy az esély erre, miután Erdogan tekintélyét megtépázta a február eleji földrengések utáni katasztrófahelyzet elégtelen hatósági kezelése.

2023. március 08. 15:45
null
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

A legutóbbi, 2018-as parlamenti választásokat már az elnöki rendszerben rendezték, miután egy évvel korábban egy népszavazáson kapott választói felhatalmazást a politikai rendszer megváltoztatására a kormánypárt. A miniszterelnöki tisztség megszűnt, a végrehajtó hatalom feje az elnök lett, többlet jogkörökkel.

A 2003-ban kormányfőként hatalomra jutott, 2014 óta az államfői székben ülő Recep Tayyip Erdogan az új választási szisztémában is megőrizte pozícióját, az Igazság és Fejlődés Párt (AKP)  azonban már koalíciós kényszerbe került a parlamenti többség biztosítására.

Egyesült ellenzék

A török ellenzék a magyar receptet választotta a választási kampány végigküzdésére:

a hat, teljesen más karakterű párt egységesen, választási pártszövetségben indul,

hogy a választási matematikát kihasználva kimaxolja az ellenzéki érzelmű választók támogatását, az egy-egy elleni indulás választási lélektanát.

Választási fő témának pedig az elnöki rendszerrel szemben a régi parlamenti rendszer visszaállítását tűzték a zászlajukra, módszernek pedig a kompromisszum és a konzultációk útját az autoriter, felülről szervezett, központi irányítással szemben.

Ezzel az egyértelmű politikai iránnyal próbálják meg aktivizálni az Erdogan-rezsim ellenfeleit és az abból kiábrándultakat.

Ez utóbbiból pedig az elmúlt egy hónap során elég sok lett: a február 6-i pusztító erejű földrengések 11 dél- és délkelet-törökországi tartományban 50 ezer ember életét oltották ki, illetve tették az életben maradók életkörülményeit lehetetlenné. A török lakosság egyhetedének a hétköznapjait érinti a katasztrófa, a török hatóságok elégtelen fellépése csak tetézte a bajt, nem beszélve az ijesztő mértékű pénzromlásról – a kormány iránti elégedetlenség jelentősen megerősödött.

Ez a két hónap múlva esedékes összevont választások előtt mindenképpen rossz ómen Erdogan elnök számára, van is kisebb idegesség a kormánypárt berkeiben.  

Kemal Kilicdaroglu kampánynyitó beszédét tartja március 6-án Ankarában, miután az ellenzék közös elnökjelöltjévé választották  (forrás: Evrim Aydin /Anadolu Agency via AFP)
Kemal Kilicdaroglu kampánynyitó beszédét tartja március 6-án Ankarában, miután az ellenzék közös elnökjelöltjévé választották (forrás: Evrim Aydin /Anadolu Agency via AFP)

 

Az is nehezen megjósolható, hogy a fenti tényezők, illetve az ukrajnai háború okozta politikai polarizáció a török társadalomban a tradícionalista igényeket, vagy éppen a nyugatosodás vágyát erősíti fel – ha az előző dominál, akkor Erdogan elnök számíthat majd hagyományos választói bázisára, ha az utóbbi, akkor a nyugati politikai szövetséghez való közeledést ígérő ellenzék lehet nyeregben.

A jelölt

Kemal Kilicdaroglu jól ismert figura a török közéletben. A nyugodt modora miatt csak a „török Gandhinak” nevezett 74 éves közgazdász tizenhárom éve vezeti a kemalista Köztársasági Néppártot (CHP), és vezetése alatt a balközép párt jelentősen megerősödött.

A politikus több mint tíz éve a török ellenzék meghatározó alakja,

volt parlamenti képviselő 2002 és 2015 között az egyik isztambuli választókörzet delegáltjaként, tíz évvel ezelőtt a Szocialista Internacionálé alelnökévé választották.

Előzőleg polgári karrierje során a török pénzügyminisztériumban volt elemző, majd társadalombiztosítási szakértő lett, és később a Társadalombiztosítási Intézet igazgatója tisztségig vitte. 1999-ben választotta a politikusi pályát, amikor képviselőjelöltként indult a választásokon, sikertelenül. Később a kormánypárti AKP-s politikusok korrupciós ügyeinek leleplezőjeként ismerhette meg a török nyilvánosság.

 

Nyitókép: Kemal Kilicdaroglu az ellenzék közös elnökjelöltjeként a török parlamentbe érkezik március 7-én  (forrás: ADEM ALTAN / AFP)

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Felhasználo74
2023. március 09. 01:32
Attól függ ! soros ha ide négy milliárdot rakott bele akkor oda több kell. Így jut eszembe hova lett az a négyezer milliomocska ?
kitiltott
2023. március 08. 20:59
Iszonyatos pénzt költenek a török ellenzékre .. Ukrán barátabb bologato János kell nekik Kíváncsi vagyok ott mi a helyzet az LMBTQ val ..
B I L
2023. március 08. 20:21
74 évesen mi a faszt akar, már autót sem vezethet lassan nemhogy országot?
Namond
2023. március 08. 19:37
Izgi lesz, nem lesz vízipipázás kávézgatás.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!