Mit titkolnak már megint?

„Valami nagyon bűzlik a román államháztartásban. Már az idei költségvetést is négy hónapos késéssel fogadták el – 2018. november közepe helyett 2019. március közepén –, és ez a nehezen elkészült törvény sem tartott ki az év végéig, már négy hónap után módosításra szorul. Ez a kormánytagok megnyugtató nyilatkozatai dacára sem jó jel, ahogy a halogatás sem az. És az sem, hogy a késésért felelős bűnbaknak a télen is, most is a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot kiáltották ki, nyilván azért, mert az ellentábort vezető Klaus Iohannis államfő irányítása alatt áll. A testület azonban csak azt hagyhatja jóvá, ami megvan. És nem tudjuk, mi van meg, csak azt, hogy minden minisztérium javaslatokat tesz, amelyeket majd megvitatnak, súlyoznak, elfogadnak és közvitára bocsátanak. Mikor? Amikor a fél ország szabadságon van?

A figyelmet azonban nem sikerült elaltatni. Résen állnak az év elején megnyirbált jövedelmű önkormányzatok, a speciális nyugdíjak megadóztatásának – meg sem erősített, meg sem cáfolt – híre miatt a bírák és más kivételezettek, az ingyenes vasúti utazás és az ösztöndíjak visszafaragása miatt aggódó egyetemisták, az állásaik elvesztésével megfenyegetett tanárok, a beruházások leállításától és az esetleges új terhektől rettegő vállalkozók, a mindig valami rendszerhibával küzdő orvosok, a gyógyszerek hiányával szembesülő betegek és így tovább. Senki sem tudja, mire számítson.”