A világ, ahol élünk (1. rész)
Ki gondolta volna, hogy a lebontott Berlini Fal hűlt helyén átömlik majd nyugatra az összes ideológiai mérgezett trágya?
Kétségbeejtő, hogy Szlovákiában mennyire nem létezik az állam működtetésének kultúrája.
„Vagyis itt egy független intézmény addig független, amíg a kormány vagy Fico úgy nem érzi, hogy elrugaszkodott a valóságtól. Nevezzük el ezt hivatalosan is függetlenségnek szlovák módra, hiszen az alárendeltség egy speciális fajtája. Ha a hivatal elnöke ezek után nem mond le önként – amire egyébként nem csak ellenzéki politikusok biztatják –, akkor törvényi úton is le lehet mondatni, bár első pillantásra úgy tűnik, hogy pozíciója megingathatatlan, ki se lehet robbantani a székéből.
A kormány ugyanis csak akkor javasolhatná a leváltását, ha az igazgatót valamilyen szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt elítélné a bíróság, vagy eltiltaná a közügyektől. Csakhogy a törvényben van egy mondatocska, mely szerint leváltható, »ha hivatali jogkörei gyakorlás során megsérti a 8. bekezdésben foglaltakat«. A 8. bekezdés meg azt mondja, hogy az igazgató »az állami szervek, megyei hivatalok és egyéb állami intézmények utasításaitól függetlenül végzi a munkáját«.
Szóval épp azért lehetne leváltani Holjenčíkot, mert eleget tett a »fentről« jövő utasításnak, vagyis szót fogadott Ficónak. Csak hát a kormány nem fog leváltani egy ennyire szófogadó »független« igazgatót.”