A magyar szavazók pedig nem fogadják el, hogy olyan pártra szavaztak, mely hajlandó koalícióra lépni azzal a nemzeti párttal, mely a ’90-es évektől több ciklus során is az állam ellenségeinek tekintette a magyarokat.
„Az MKP 2010 és 2012 után az idei parlamenti választáson sem tudott mandátumot szerezni, miközben a demográfiai folyamatoknak köszönhetően az egyébként stabil választói bázisa megcsappant. A Híd párt a déli, magyarlakta járásokban az elmúlt hat év alatt 50 ezer szavazót veszített el, erősödni csak Pozsonyban és a nem magyarlakta járásokban tudott.
A két párt közötti törésvonalat az etnikai jelleg jelenti: az MKP számára elfogadhatatlan a Híd interetnikus jellege, az utóbbi viszont a tisztán etnikai alapon való politizálást anakronisztikusnak tartja. A törésvonal, a két párt önmeghatározása azonban a kormányalakítás fényében zárójelbe kerül: a nacionalista SNS-szel és a populista, számos korrupciós botránnyal terhelt Smerrel való hidas koalíciókötés az eljelentéktelenedés szélére sodorhatja a vegyespártot.
A feltételezhetően számos liberális irányultságú szlovák választóját Bugár Béla pártja már a Ficóval folytatandó tárgyalások bejelentésének hírére elveszítette, a magyar szavazók pedig nem fogadják el, hogy olyan pártra szavaztak, mely hajlandó koalícióra lépni azzal a nemzeti párttal, mely a ’90-es évektől több ciklus során is az állam ellenségeinek tekintette a magyarokat.
Önmagában a Híd esetleges meggyengülése nem eredményezi majd a magyar választók »visszatalálását« az MKP-hoz, amit jól mutatnak a 2012-es és a 2016-os választási eredmények is. Az MKP-ban Berényi József elnök lemondását követően tisztújítás lesz, az új vezetésnek a párt politikáját is új alapokra kell helyeznie. A már megkezdett fiatalításnak, közösségépítésnek folytatódnia kell, intenzívebb együttműködést szükséges kialakítania a parlamenti ellenzék elfogadhatóbb pártjaival (SaS, OLANO-NOVA), hatékonyabban kell reagálnia nem csupán a felvidéki magyar közösséget érintő eseményekre, hanem az ország mindennapjait befolyásoló fejleményekre is.
Történelmi felelősség terhelheti most az MKP-t és történelmi a lehetőség is: megfelelő, korszerű országos programmal, a politikából (és a Hídból) kiábrándultak sikeres megszólításával lehet remény a felvidéki magyarság politikai képviseletének megerősítésére. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a jövőbeli magyar-magyar együttműködés minél szélesebb körű legyen.”
Az idei európai parlamenti választás sorsdöntő a külhoni magyarság brüsszeli képviselete szempontjából. Az erdélyi és a felvidéki magyarok bejutása is erősen billeg. Öt évvel ezelőtt néhány száz szavazaton múlt, hogy megtartsa helyét az MKP politikusa, Csáky Pál, most az RMDSZ járhat hasonlóan, ha nem sikerül mozgósítania.
Az ENSZ szerint a kihalás mai üteme „legalább tízszer-százszor nagyobb”, mint ami az elmúlt 10 millió évben jellemző volt.
Az Oroszország elleni harcban a hardver és a szoftver is fontos.
Ami Nyugaton „történelmi siker”, az ebben a régióban őrültség.
A szlovák kormány jóváhagyta a problematikus medvék likvidálásáról szóló törvényjavaslatot.
Az Ukrán Nemzeti Gárda egyik tisztje nemrég azt nyilatkozta, az oroszok „nagyon sikeresen nyomulnak előre Csasziv Jar irányába”.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
