Az orosz-ukrán konfliktus által generált válságot nagymértékben érzékeli az Európai Unió is, amelynek „szolidaritásán” komoly repedés jelei látszanak, áll a Georgetown-i Egyetem (University of Georgetown) biztonsági tanulmányok tanszékének friss közleményében. Az intézet rámutat, hogy az Európai Unión belül a fogyasztók rekordmagas inflációval küszködnek – amely ráadásul úgy tűnik, hogy nem lassul – míg a tél közeledtével az energiaválság egyre jobban fenyegeti a háztartásokat, ahogyan a vállalatokat is.
Mindeközben egyre több EU-tagállam kezdi újragondolni a szankciók bevezetésének hatékonyságát a növekvő belföldi elégedetlenség fényében, a kormányokon pedig fokozódik a nyomás, hogy megfelelő válaszokat találjanak a gazdasági és energetikai válságra, ami az EU egyes szorosabb együttműködésének, sőt akár az államszövetség felbomlásához is vezethet – figyelmeztet az amerikai intézet. A washingtoni székhelyű egyetem szerint három tényező az, ami egyértelműen káoszba sodorja a már 27 államból álló blokkot.
Gazdasági nehézségek
A Georgetown-i Egyetem közleményében rámutat, hogy az októberi infláció rekordmagasságot ért el az eurózóna 19 országában – Németországban 11,6, Olaszországban 12,8, Franciaországban pedig 7,1 százalékra ugrott.
Az inflációra reagálva az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy kamatot emel
úgy döntött, hogy kamatot emel
– ami a hitelfelvételi költségek növekedéséhez vezetett – nyomást gyakorolva ezáltal a vállalkozások beruházási hajlandóságára és a magas adóssággal rendelkező uniós tagországokra, mint például Olaszországra.
Annak ellenére, hogy az EU bruttó hazai terméke (GDP) 0,2 százalékos növekedést mutatott a harmadik negyedévben, a közgazdászok azt jósolják, hogy akár mély recesszió is közeledhet – áll a közleményben.
Az amerikai egyetem szerint a legutóbbi nagy válság, amellyel az EU szembesült, előrevetítheti az elkövetkező eseményeket: márpedig a 2008-as pénzügyi válság során az eurózóna majdnem összeomlott.
A valutaövezet déli tagországai megszorító „mentőcsomagokat” kényszerültek elfogadni, ami azon túlmenően, hogy hosszú éveken át akadályozta az uniós együttműködést, rekordszintre emelte ezen államok adósságának szintjeit.
, rekordszintre emelte ezen államok adósságának szintjeit.
Az intézet rámutat, hogy egy hasonló válság megismétlődése tovább feszítené a déli gazdaságok nem túl jó viszonyát a „gazdagabb”, „nyugati” EU-tagokkal, mint például Németországgal. Brüsszelben azonban úgy tűnik, hogy felismerték ezt a veszélyt, ezért is engedékenyebb, kevésbé szigorú megközelítést alkalmaznak a gazdasági fellendülés érdekében.
Ahogyan azt a Makronóm is megírta, az Európai Bizottság módosította az úgynevezett Stabilitási és Növekedési Paktum (Stability and Growth Pact) irányelveit, amelynek eredményeképpen nagyobb mozgásteret kapnak a tagállamok a költségvetésük és adósságuk kiigazítására.
irányelveit, amelynek eredményeképpen a költségvetésük és adósságuk kiigazítására.
Megkérdőjelezhető szankciók
A Georgetown-i Egyetem továbbá rámutat arra is, hogy az EU eddig nyolc szankciós csomagot hagyott jóvá Oroszország ellen a konfliktus kitörése óta. Ám a tagországok kormányai kezdik kifejezésrekifejezére juttatni kétségeiket a szankciók jövőbeni hatásaival kapcsolatban, miközben a növekvő belföldi elégedetlenség veszélyezteti a jelenlegi szankciók tartósságát.
Az amerikai intézet kiemeli, hogy míg Magyarország álláspontja a szankciókkal kapcsolatban nem meglepő, egyre több EU-tagállam kezdte kifejezni aggodalmát.
Görögország, Ciprus és Málta például a legutóbbi szankciós körrel – az orosz olajszállítási korlátozásokkal kapcsolatban – nem értett egyet, azzal érvelve, hogy azok aránytalanul érinthetik gazdaságukat. Olaszországban pedig komoly nézeteltérés alakult ki az új koalíciós kormány kulcsfontosságú tagjai között az ország szankciókkal kapcsolatos megközelítését illetően – jelenik meg az elemzésben.
Emellett Csehországban is több kormányellenes tüntetés történt, amelyekben a nyugatbarát kormány lemondását követelték a tüntetők, főképp a szankciók támogatása és a magas energiaárakkal kapcsolatos tétlensége miatt. Hasonlóképpen Németország keleti részén is sokan utcára vonultak, akik azt követelték a német kormánytól, hogy szüntesse meg Oroszország elleni szankcióit, mutat rá az amerikai intézet.
Viszont nemcsak a kormányok és az állampolgárok fejezték ki aggodalmukat a szankciókkal kapcsolatban: számos európai ipari szövetség is sürgette az EU-t, hogy vesse el az orosz alumínium elleni szankciókat, figyelmeztetve, hogy ezzel uniós vállalatok ezreit tehetik tönkre.
Ahogyan arról már a Makronóm beszámolt, az elhúzódó energiaválság következményeképpen egyre több cég fontolgatja, hogy Európán kívül érdemesebb vállalkozni – ráadásul nem kevés vállalat már el is költözött. Ezzel viszont súlyos veszély fenyegeti az öreg kontinenst: a termelés soha nem térhet vissza!
– ráadásul nem kevés vállalat már el is költözött. Ezzel viszont súlyos veszély fenyegeti az öreg kontinenst: a termelés soha nem térhet vissza!
Az egyetem elemzése rámutat, hogy a gazdasági helyzet romlása, a tüntetések és az energiaválság elhúzódása Európa jövőjének hírnökei lehetnek: a kormányok tétlenségükkel az euroszkeptikus pártok újjáéledését kockáztatják, amelyek a 2008-as pénzügyi válság után egyre népszerűbbek lettek, miközben csak idő kérdése, hogy a közvélemény elégedetlensége olyan mértékűvé váljon, hogy az EU-tagországok kormányait fenyegesse, figyelmeztet az amerikai intézet.
Német önzőség?
Végül az elemzés aláhúzza, hogy az unió vezető gazdasági hatalmának, Németországnak a hozzáállása is fenyegeti az Európai Unió egységét, míg kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a blokk képes-e kollektív választ adni a gazdasági válságra.
Ahogyan azt a Makronóm még korábban megírta, a gazdasági és energiai vészhelyzetre reagálva a Scholz-kormány úgy döntött, hogy Németország kivásárolja magát a válságból egy 200 milliárdos rezsicsökkentésre szolgáló hitel keretében, amely hallatán nagy – általunk is többször megírt – botrány tört ki Európában: Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Belgium és Magyarország egyaránt elítélte a német „segélycsomagot”.
egy 200 milliárdos rezsicsökkentésre szolgáló hitel keretében, amely hallatán nagy – általunk is többször megírt – botrány tört ki Európában: Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Belgium és Magyarország egyaránt elítélte a német „segélycsomagot”.
A Georgetown-i Egyetem közleményében kiemeli, hogy ez a döntés negatív hatással lehet a blokk egységes piacára, míg az EU-tagok aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy a hitelcsomag tisztességtelen előnyhöz juttathatja Németországot.
Olaszországban például elhangzott, hogy Németország pénzügyi erejét gazdasága fellendítésére használja, a többi, szenvedő tagország kárára. Több olasz politikus figyelmeztetett arra, hogy a „német önzőség” rendkívüli negatív hatással lehet a blokk belső piacára – áll a közleményben.
A franciák is egy „közös uniós hitelfelvételt” és a gázárakra kivetett ársapkát szorgalmazták a növekvő energiaköltségek kezelésére, viszont a kezdeményezés nem nyerte el a német döntéshozók tetszését.
, és úgy tűnik, hogy kapcsolatuk nem fog érdemben javulni egyhamar.
Ahogyan arra Robert Kuttner is – az amerikai Brandeis Egyetem professzora – rámutat friss írásában, a válságok közepette az európaiak rádöbbennek arra, hogy az európai szolidaritásról szóló bátor kijelentések ellenére az igazi hatalom Németországé és bizonyos mértékig Franciaországé – ők irányítják a döntéshozatalt.
Azonban Németország egyoldalú fiskális politikai döntése, továbbá a franciák által javasolt EU-s összehangolt gazdaságpolitika ellenzése, valamint a többi EU-tag reakciója komoly aggályokat vet fel az blokk gazdasági uniójának jelenlegi és jövőbeli helyzetével kapcsolatban – von konklúziót az amerikai elemzés...
(Fotó: 123RF)