A fiatal lengyelek külföldön vállalnának munkát, ukránok pedig Lengyelországban

2021. december 16. 19:28

Ahogy a közép-kelet-európai országok többségében, a lengyel fiataloknál is a jobb bérek és a nyugati magasabb életszínvonal a fő érvek a gazdasági kivándorlás mellett. Minden hatodik lengyel munkavállaló, közülük is leginkább a 25–34 éves fiatalok gondolkodnak a távozáson. Zömüknél természetesen Németország a fő cél, ahol nincs hiány a stabil és jól fizetett munkában.

2021. december 16. 19:28
null
Matus Tibor
Matus Tibor

Pedig nem rosszak a lengyel foglalkoztatási adatok.

Októberben mérték a a járvány kitörése óta a legalacsonyabb munkanélküliségi rátát (5,5%), és ebben a hónapban 872 ezer külföldi munkavállalót alkalmaztak Lengyelországban.

A jelenlegi felmérés szerint a lengyel munkavállalók 16,1 százaléka vállalna külföldön munkát, ami enyhe csökkenést jelent a 2020 év végi adathoz képest. Akkor 17,7 százalékuk válaszolt a lehetséges távozás mellett, igaz akkor regisztrált munkanélküliség elérte a 6,3 százalékot, senki sem számított erős fellendülésre a munkaerőpiacon, és nem volt akkora választék sem az állásajánlatokból, mint manapság. (2015 márciusában még a munkavállalók 20,7 százaléka gondolkodott a kivándorlásban.)

A maradni szándékozóknál viszont a legfontosabb ok a családhoz és a barátokhoz való kötődésük. A távozni szándékozóknak többsége (majdnem 80%) a magasabb nyugati kereseteket jelölte meg legfőbb érvként.  Ezt erősíti a zloty gyengülése is, illetve az új szabályozás tervezete, ami csökkenti az önfoglalkoztatás vonzerejét.

A felmérés szerint már nem annyira népszerű a rövid, három hónapnál rövidebbre tervezett távozás, amelyeket a járvány előtti kutatásban (2018) tíz távozni szándékozóból csaknem négy választott volna. Jelenleg  a megkérdezettek 18 százaléka választaná a rövidebb kiruccanást.

Viszont közel 38%-ra nőtt azok aránya, akik egy vagy több évig szeretnének külföldön dolgozni.

Ezt a tendenciát már különösen veszélyesnek tartják a lengyel munkaerőpiacra és a gazdaságra, amely már ma is egyre súlyosabban szenved a szakemberhiánytól.

2017 óta folyamatosan csökken a külföldön tartózkodó lengyelek száma. A Lengyel Statisztikai Hivatal becslése szerint, 2019-hez képest számuk, a tavalyi év végére 176 ezerrel, azaz 2,24 millió főre csökkent .

Ezt azzal magyarázzák, hogy egyrészt Lengyelországban gyorsabban nőnek a bérek és nő a háztartások vagyona, mint az euróövezet országaiban. Másrészt a nyugat-európai munkaerőpiacok továbbra sem tértek még teljesen magukhoz a járvánnyal járó gyengülésből, ami miatt sokkal nehezebb stabilan elhelyezkedni a szolgáltató iparágakban.

Stabil és jól fizetett munkában (főleg a szakemberek számára) azonban nincs hiány Németországban, amely továbbra is a gazdasági kivándorlás preferált iránya. Minden harmadik potenciális lengyel kivándorló ott szeretne dolgozni. Ez kétszer akkora arány, mint a második helyen álló Hollandia.

Főképp ukránokkal pótolják a hiányzó munkaerőt

Lengyelországban, a tavaszi zárlat utáni erőteljes fellendülés következtében, jelentősen megnőtt a külföldről érkező munkavállalók iránti kereslet. A statisztikák szerint: októberben közel 872 ezer külföldi után (közülük 636 ezer az ukrán) fizettek társadalombiztosítási járulékot. Ez ötödével több, mint 2019 októberében, és az ukránok száma is csaknem 24 százalékkal nőtt.

A világjárvány 2020-ban ukránok ezreit kényszerítette a hazatérésre. Az ukrán munkaerőpiac jelenlegi nehéz helyzete, még jobban felértékeli a lengyelországi vendégmunkát. Az ukrajnai munkavállalók a magasabb béreket jelölték meg fő okként, hogy Lengyelországba jöjjenek, de 30 százalékuk az ukrajnai munkahiányról beszél.

A megkérdezett 500 ukrajnai vendégmunkás több mint háromnegyede úgy becsüli, hogy a világjárvány ellenére könnyen talált munkát Lengyelországban. Sőt a járvány előtti felméréshez (2019) képest 85 százalékra, több mint 10 százalékponttal is nőtt az elégedettek aránya.

A szakértők szerint, tovább nő a kereslet a munkavállalók iránt, a létszámhiány pedig béremelésre, pluszjuttatásokkal való versenyre kényszeríti a cégeket. Így fordulhat elő, hogy az ukrajnai ideiglenes munkavállalók csaknem fele csupán 600 PLN-t (130 eurót) költ havonta saját maga fentartására Lengyelországban. Mindennapi életüket munkaadói juttatások, köztük mindenekelőtt az ingyenes lakhatás segítik. A válaszadók 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szállásukat a munkáltató fizeti.

Az állásajánlatok kiválasztásakor nagy figyelmet fordítanak az olyan juttatásokra, mint az ingyenes lakhatás, az ingyenes munkába utazás vagy az étkezési támogatás, mert igyekeznek minél többet spórolni, hogy minél többet tudjanak haza utalni.

A legtöbb megkérdezett ukrán több mint 500 PLN-t (110 euró) küld haza a családjának, több mint 40 százalékuk pedig 1000 PLN (220 euró) feletti összeget.

A Lengyel Nemzeti Bank adataiban: az idei első félévben a Lengyelországban dolgozó külföldiek 12,4 milliárd zlotyt (2,7 milliárd euró) küldtek külföldre. Ez közel 38 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és ennek az összegnek több mint 80 százaléka az ukránokhoz fűződik.

Persze a lengyelek is ösztönöznék a külföldiek munkavállalásának meghosszabbodását azzal, hogy az eddigi hat helyett 24 hónapra kaphassanak megszakítás nélküli munkavállalási engedélyt.

A fehérorosz munkavállalók

A lengyel-belorusz konfliktus fényében érdekes kérdés, hogy vajon érkeznek-e továbbra is a fehérorosz munkavállalók. A 2020. augusztusi belorusz választások és tömegtüntetések óta, a világjárvány és a határátlépés nehézségei ellenére egyre több fehérorosz polgár érkezett Lengyelországba.

140 beloruszt kérdeztek meg, főleg Lengyelországban. A többnyire fiatal (35 éves korig) válaszadó, a Fehéroroszország elhagyására vonatkozó döntésüket nem társadalmi-gazdasági okokkal indokolták, inkább a jó anyagi helyzetükről nyilatkoztak.

A politikai válság és a szélesebb körű állampolgári jogok megszerzésének vágya volt a hajtóerő a távozásuk mögött.

Viszonylag kis hányaduk érezte magát fenyegetve a büntetőeljárás miatt, és még kevesebben távoztak szakmai vagy személyes okokból. A gazdasági dimenzióban a "jobb életre" való törekvés is háttérbe szorult.

Az érkezők aránya a férfiak és a nők között hasonló, magasabb iskolai végzettségűek, a munkaerőpiacon megbecsült készségekkel. Ennek köszönhetően Lengyelországban a legtöbben, elsősorban az informatika és a digitális gazdaság területén találtak munkát.

A felmérés szerint a legtöbben úgy gondolják, hogy az itt végzett munka megfelel a képzettségüknek. A még nem dolgozó fiatalok számára fontos az oktatáshoz való hozzáférés – a lengyel egyetemeken végzett tanulmányok, amelyek diplomáit jobban elismerik a világon, mint a fehéroroszt. A lengyelországi tartózkodással kapcsolatos fő problémaként az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést (39%) és a lakásbérlést (29%) jelölték meg.

A válaszadók túlnyomó többsége nem tartja életre szóló választásnak a kivándorlást, és mérlegeli a visszatérés lehetőségét, amennyiben változik a politika Fehéroroszországban. Viszont ahogy nyúlik a lengyelországi tartózkodás, úgy csökken a visszatérési hajlam.

A fehéroroszok főképp 2016 óta kezdtek szállingózni Lengyelországba, miután romlott az orosz gazdasági helyzet, és a beloruszok új célországokat kezdtek keresni. 2020 közepétől e csoporthoz csatlakoztak azok, akik a Lukasenka-rezsim elől kerestek menedéket.

Annak tudatában, hogy szükség van a gazdaságnak munkaerőre, Lengyelország igyekszik megkönnyíteni az érkezésüket. A fehéroroszországi válságra reagálva egyszerűsítette a humanitárius vízumok kiadását, és birtokosai 2020 decemberétől jogot nyertek további engedély nélküli munkavégzésre. 2020 júniusa és 2021 júliusa között Lengyelország több mint 12 000 humanitárius vízumot adott ki fehérorosz állampolgároknak.

A lengyel kormány októberben fogadta el a külföldiek foglalkoztatását megkönnyítő csomagot. Főképp azoknak, akik „Lengyelország számára kiemelt fontossságú stratégiai területeken” szeretnének dolgozni. De nem csak a munkavállalókra koncentrálnak, hanem a kisvállalkozók érkezésére is kidolgoztak egy speciális vízumot.

Ezt még erősítik, hogy könnyebben lehet megszerezni a lengyel származást igazoló lengyel kártyát, ami jogosultságot ad a lengyel munkaerőpiacra való belépéshez is. A Kártya igénylésekor hivatkozni lehet az egyik lengyel felmenőre. Mostanáig a fehérorosz állampolgárok nagyon szívesen használták ki a Kártyát, minden jogosult közül a legtöbben. 

A reform még szélesebbre nyitja a kaput a beloruszok előtt lengyel munkaerőpiac felé. A lengyelek számolnak is azzal, hogy a közeljövőben érkeznek majd az „aktív tiltakozók”, az informatikusok és a kisvállalkozók, akiket a kedvezőtlen adóváltozások és az üzleti élet megnövekedett terhei érintenek Fehéroroszországban, és ezta szigorodó határhelyzet sem fogja gátolni.

(Címlapkép: Rzeczpospolita/PAP)

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
B_kanya
2021. december 19. 13:58
Közben a volt NDK területéről sokan Lengyelországba ingáznak.
h040183
2021. december 17. 12:39
Csak mert mindig olyan jó szövetségeseink voltak, mint a németek...
h040183
2021. december 17. 12:38
Mi ebben a hír? 15 éve ez van!!! Ukrajnának csak papíron van 40 valahány millió lakosa. Ebbe beleszámítanak azok a kárpátaljai magyarok és ukránok, akiket ismerek, de vagy 20 éve nem ott élnek. Minden általános iskolás osztályból ottmarad a 20-30%, a többi valahol a nagyvilágban.
Zsoel
2021. december 17. 10:20
Nincs olyan, hogy "Közép-Kelet-Európa"! Kelet-Közép-Európa van, ámbár a magam részéről ezt a kifejezést sem komálom. Olyan lesajnáló íze van, mintha a Közép-Európa történelmileg szerencsétlenebb oldalra szorult része valami alsóbbrendű világ lenne, holott...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!