Alkalmas-e még Németország arra, hogy a „jövő otthona” legyen? Európa gazdasági motorja mellett elszáguldott a világ, aminek a leglátványosabb jele a digitalizációban tapasztalható látványos lemaradás. Mik a bénultság kulturális okai? Diagnózis egy igazán kompetens német tudóstól.
Németország digitális sivatag – ez nem valamiféle felszínes újságírói fordulat, hanem az egyik legilletékesebb szakmai tekintély helyzetértékelése. Michael Resch, a Stuttgarti Nagy Teljesítményű Számítástechnikai Központ (HLRS) igazgatója évek óta kongatja a vészharangot, amiért hazája lemarad a technológiai versenyben, és elveszíti minden előnyét, ami az ezredfordulón még a világ egyik vezető gazdaságává tette. A Bertelsmann Alapítvány 2020-as felmérése szerint Németország ezer legbefolyásosabb cégvezetőjének többsége kételkedik saját vállalata és általánosságban a német társaságok innovációs képességében. Resch professzor könyvét az egyik legnagyobb német multi vezetője ajánlotta a figyelmembe, tanulságai a magyar üzleti és politikai döntéshozók számára is fontosak lehetnek.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
Nagy vihar van készülőben a német labdarúgásban.
Kétségtelen tény, hogy ebből a tragédiából egy kiút van: az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
