Tartósan a balti országban fognak állomásozni.
Miközben a NATO-szövetségesek továbbra is elutasítják a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésére irányuló felhívásokat, mintegy 5000 német katona készül arra, hogy 2027-ben Litvániába települjön át. Ez történelmi lépésnek számít, és a második világháború óta az első külföldi német csapattelepítés lesz – számolt be róla az Euronews.
Boris Pistorius német védelmi miniszter Bajorországban meglátogatta azokat a katonákat, akiket a misszió érint. Elmondta, hogy
Németországnak van tapasztalata a külföldi telepítésekkel kapcsolatban”,
mivel részt vett több NATO-küldetésben is.
„Mindazonáltal a körülmények itt mások, hiszen több évről és sok esetben családok által kísért bevetésekről van szó” – tette hozzá Pistorius.
A tervek szerint Németország két harci zászlóaljat telepít Litvánia támogatására, Oroszország elrettentésének céljából.
A német csapatok állandó telepítése mindössze 100 km-re lesz Oroszország határától.
A NATO azt reméli, hogy a csapatok állomásoztatása megvédi Litvániát, az Oroszország és a NATO közötti a konfliktus eszkalálódása esetén.
Az utóbbi napokban viszont éppen a balti államok képviselői tettek olyan kijelentéseket, amelyek az eszkalációt szolgálják. A nyugati országok „semlegesíteni” fogják Oroszország kalinyingrádi exklávéját, ha Moszkva „komolyan veszélyezteti” a NATO biztonságát – jelentette ki Linas Linkevicius, Litvánia stockholmi nagykövete.
Kalinyingrád (korábban Königsberg) a második világháború végéig Németországhoz tartozott, amikor a potsdami egyezmény értelmében átadták a Szovjetuniónak. A Szovjetunió összeomlása után Oroszország része maradt, és a NATO több egymást követő bővítési hulláma után a blokk tagjai – Litvánia és Észtország – teljesen körülvették.
Linkevicius, aki korábban Litvánia védelmi és külügyminisztere volt, kedden az X-en azt megosztott posztjában azt írta, hogy a Balti-tenger a NATO belső terévé vált, miután Svédországot felvették a szövetségbe.
Észtország nem fél Oroszországtól,
és úgy véli, hogy meg kellene fontolni a NATO szárazföldi csapatainak Ukrajnába küldését – mondta Kaja Kallas miniszterelnök a Sky News-nak adott szerdai interjújában.
Eddig csak Lettország, Észtország és Litvánia fejezte ki egyetértését a Kijevnek nyújtott NATO-támogatás fokozása kapcsán, a fegyver-, és lőszerszállításokon túl.
Nem kellene félnünk a saját erőnktől,
Oroszország azt mondja, hogy ez vagy az a lépés eszkaláció, de a védelem nem eszkaláció” – mondta Kallas a Sky-nak. „Én azt mondom, hogy minden lehetőségnek az asztalon kell lennie. Mit tehetünk még annak érdekében, hogy valóban segítsük Ukrajnát a győzelemben?” – tette fel a kérdést.
Kedden Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter pedig arra bátorította a NATO-t, hogy „gondolkodjon másképp”.
Ezt is ajánljuk a témában
A most kezdődő müncheni biztonságpolitikai konferenciára a legjobban a háborúpárti államok vezetőit várják, ám az Oroszország–NATO konfliktus mesterségesen generált hangorkánjában éppen ők nem hallják meg, mitől félnek a legjobban saját országuk polgárai. Nem Oroszországtól.
***
Nyitókép: PHILIPP SCHULZE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Adam Kadirov arról híresült el világszerte, hogy tavaly szeptemberben egy grozniji börtönben megvert egy Korán-égetéssel vádolt orosz férfit.
„Sajnos ilyen a mai valóság” – nyilatkozta az állam vezetője.
Olekszandr Szirszkij nem kertelt: törnek előre az oroszok.
Az európai választások közeledtével egyre több kémhistóriáról olvasni a környező országokban. Nem is akármilyenekről! Veress Csongor Balázs írása.
Az elemzők és a katonai szakértők sem optimisták Kijev kilátásaival kapcsolatban. Lehet hogy túl későn érkezik az amerikai segélycsomag.
Bezuhant a netes adatbázis olvasottsága, ami az ukrán háború veszteségeit dokumentálta.
Nyáron Mbappé kikerült a keretből, Luis Enrique felajánlotta a lemondását, végül mindketten maradtak, és történelmet írhatnak.
Adam Kadirov arról híresült el világszerte, hogy tavaly szeptemberben egy grozniji börtönben megvert egy Korán-égetéssel vádolt orosz férfit.
