Hogyan alakulnak Magyarország nemzetközi kapcsolatai és mi a magyar érdek a háború kapcsán? A Világrend legújabb adásában Hettyey Andrást, az NKE docensét kérdeztük.
A magyar külpolitika Szijjártó Péter szerint nemzeti érdek-alapú és szuverenista. Világrend című podcastunk eheti vendége azonban úgy látta, egyik sem valósul meg maradéktalanul a magyar háborús különutasságban. „Akkor lennénk szuverének, ha nem függnénk gázimport tekintetében, nem függtünk volna különösen 2022 előtt Oroszországtól” – hívta fel a figyelmet Hettyey András.
Az NKE egyetemi docense furcsállotta, hogy a magyar kormány külpolitikai kommunikációjában miért nem határolódik el élesen Oroszországtól. Hiszen
a magyar kormány alapvető üzenete a szuverenitás megvédése, Oroszország pedig nyíltan megsértette azt, megtámadott egy szuverén országot,
megszállta a területét, ezzel megsértette a nemzetközi jogot.
Hettyey szerint a magyar érdek védelmének deklarált céljával ellentétes, így nem koherens a magyar kormány békepárti álláspontja sem, mivel ez éppen a magyar stratégiai érdeket sérti: a magyar célnak annak kellene lennie, hogy minél távolabb legyen a magyar határtól az orosz hadsereg, amely agressziójával veszélyezteti más országok szuverenitását. Szerinte a nemzeti érdek alapján a magyar területi integritás védelme azt diktálná, ha Magyarország is Ukrajnát segítené, akár fegyverekkel is, hogy távol tartsa az agresszort a magyar területektől.
„Attól nem lesz béke, hogy bekiabálnak külső aktorok, legyen béke”
– fogalmazott a külpolitikai szakértő, szerinte a történelemben az ilyen háborús konfliktusok a terepen dőltek el, és most itt ott fog.
A Világrend vendége feldobta azt a kérdést is, hogy ha a magyar diplomácia célja megvalósulna, és béke lenne, az vajon megfelelne-e a magyar érdeknek?
„Ha most lenne egy csoda, és béke lenne, Ukrajnában pedig megmerevednének a jelenlegi határok, az megfelelne-e a magyar érdeknek?
Nekünk bármilyen béke jó? Az is, ha Ukrajna újra Oroszország halálos ölelésében találja magát évtizedekig?” – vetette fel.
A műsorvezetői kérdésre, miszerint a magyar diplomácia az elmúlt években érték-vagy érdekalapú volt-e, és az érdekalapú külpolitika-e a reálpolitika, Hettyey András elmondta: a magyar érdek sokkal bonyolultabb annál, ahogy a kormány vagy a kormányközeli média kommunikálja. Úgy vélte, hiba élesen elválasztani a diplomáciában az érték- és az érdekalapú megközelítést, mert a két dimenzió a politikában szorosan összefügg.
„Szerintem semmi köze Amerikának a háború kirobbanásához” – szögezte le arra a kérdésre, hogy bár a háborút az orosz agresszió váltotta ki, a háború előzményeihez tartozik, hogy az Egyesült Államok és a NATO a nyugati integráció esélyével kecsegtette Ukrajnát, egy olyan országot, amely hagyományosan az orosz befolyási övezet része, és amelyet az oroszok borítékolhatóan meg akartak védeni.
Hettyey szerint a háború egyedüli felelőse Vlagyimir Putyin. Úgy vélte, hogy
elhibázott gondolat az ukránok szuverenitását elvitatni saját jövőjük meghatározását illetően,
és arra hivatkozni, hogy Ukrajna nyugatra sodródása sérti az orosz érdeket.
A szakértő úgy értékelte, hogy az ukránok voltak annyira racionálisak, hogy belátták: az oroszok semmilyen jövőképet nem tudnak számukra nyújtani, ezért fokozatosan az EU- és a NATO-tagságban kezdték látni a jobb élet lehetőségét.
Hettyey András szerint 2014-ben a Krím annektálásával és a donbaszi területek destabilizálásával az volt az oroszok célja, hogy ezzel megakadályozzák Ukrajna NATO-csatlakozását, a 2022-ben elindított háborúval pedig az, hogy az ország EU-csatlakozását rombolják szét.
„Diverzifikált a magyar kormány, és már Oroszországtól is kevesebb gáz érkezik” – értékelt az NKE docense, viszont
szerinte a többi közép-európai ország sokkal élesebben vált le az orosz gázról a háború kirobbanása óta
– még olyan országok is, amelyeknek nincsen tengeri kikötőjük, mint például Szlovákia vagy Csehország.
A magyar kormány egyik stratégiája az orosz energiaforrásoktól való függetlenedéssel kapcsolatban, hogy a keleti partnerekkel szorosabb politikai és gazdasági partnerséget köt. Hettyey András szerint azonban sok olyan feleslegesnek tűnő gesztust gyakorol az érintett országok felé, amely eltér a környező országok gyakorlatától, ugyanakkor ez a magatartás szerinte a befektetési adatokból nem tűnik megtérülőnek. A szakértő szerint leértékeli a magyar gazdaságot az, ha csak azért, hogy hazánkba hozza befektetéseit, Kínának több gesztust mutatunk, mint a velünk hasonló országoknak.
„Nekem az az interpretációm, hogy elidegenedtünk nyugati szövetségeseinktől, Washingtontól és Brüsszeltől”
– jelentette ki Hettyey András, aki szerint ebben a magyar kormánynak nagy felelőssége van. Egy példát említve: szerinte a kormány kommunikációja átlépett egy határt azzal, hogy „háborúpártinak” titulál országokat, nyugati politikusokat, akár a NATO-t, miközben azok egy háborús agresszióra, egy külső fenyegetésre reagálnak.
„Egy hasonló vád, hogy az európai országok Amerika bábjai. Ennek látjuk a nagyon szép tükörképét abban, amikor a magyar kormányt vádolják azzal, hogy Oroszország trójai falova. Ez ugyanaz a kettő, egy éremnek a két oldala” – mutatott rá a felek kommunikációs gyakorlatára.
Hettyey meglátása szerint az Orbán-kormány különutas bel- és külpolitikát választott, amellyel sokat kockáztatott. Arra kérdésre, hogy a kisebbségi álláspont nem feltétlenül jelenti azt, hogy téved, a szakértő úgy válaszolt:
a magyar kormány Európában egyedül maradt az általa kijelölt politikai úton, és ez mindennél árulkodóbb jel.
Az NKE egyetemi docense úgy látja, hogy a belpolitikát és a közbeszédet több mint egy évtizede uralják a kormányzópártok, ezért tudnak nyerni – a nemzetközi porondon viszont kisebbségben vannak régóta, ezért ugyanezen logika alapján nem tudnak nyerni.
Arra a kérdésre, hogy ez a tendencia esetleg a 2024-es EP-választásokon megfordulhat-e, Hettyey azt válaszolta: „a felméréseket, amiket eddig láttam, nem mutatnak ebbe az irányba, nem jelzik, hogy lenne egy nagy fordulat.”
„A döntéshozóink nem racionális számítógépek, hanem bennük is érzelmek vannak” – válaszolta Hettyey András arra a kérdésre, hogy korábbi nyilatkozataiban miért állította azt, hogy Magyarország kilépése az EU-ból lehetséges forgatókönyv. Az NKE docense szerint a magyar kormánypárti politikusok nem felejtették el az elmúlt tíz év jogos vagy jogtalan sérelmeit, és ez átfordulhat abba az irányba – főleg amikor az EU-ban nettó befizetővé válunk –, hogy
megváltozik a politika értékelése, és így 5-10 év múlva komolyan felvetődhet a Huxit.
A beszélgetés végén a magyar-amerikai viszony elmérgesedésének kérdésében annyit mondott a Világrend vendége, hogy nem látja hatékonynak, produktívnak David Pressman amerikai nagykövet direkt politizálását, de annak motivációját abban látja, hogy az őt Magyarországra küldő demokratapárti washingtoni kormányzat komoly érzelmi frusztrációval viseltetik a magyar kormány iránt.
A Világrend adásának vendége Hettyey András, az NKE Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének docense volt.
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja magyar kollégáját, Szijjártó Pétert Moszkvában 2022. július-én (forrás: Handout / RUSSIAN FOREIGN MINISTRY / AFP)
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
Gombamód szaporodnak az ukrán fegyvergyárak, ám a kívülről aranybányának tűnő vállalkozások napi gondokkal küszködnek. A legfőbb ellenség a bürokrácia és az alulfinanszírozás.
Amerikai, brit és francia nagy hatótávolságú rakéták vannak már az ukrán hadseregnél, ezekkel mélyen az orosz vonalak mögött tudnak pusztítást véghez vinni.
Szerinte Amerika alapvető érdekeivel szembe megy az, ha Kínát és Oroszországot egymás mellé kényszeríti.
Csaknem 600 millió eurót adnak az ukránoknak. Csak úgy.
Eljött a pillanat, Dopeman végre keményen kiütötte a nagyszájú megmondóembert.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
