Kik azok a serpák valójában?

Az egy dolog hogy ezek a nyugati köcsögök odamentek össze szarni hugyozni mindent,aztán vagy tulélik vagy nem..(nem a sportemberekre gondolok)de ezek meg úgy futkosnak az everesten mint pók a falon..de mindegy..viszont az hogy van hogy serpát lehet serpának hívni...mikor már lassan senkit nem lehet semminek..ez még senkinek nem sértette az érzékenységét?na persze nem a serpának...az leszarja..hanem valami woke fasszopónak..vagy csak simán nincs ott olyan társadalom amit megérné felforgatni?végülis magashegyi állattenyésztés,földművelés,csomagcipelés...ezt ugyan ki akarja elvenni tőlük...ja..senki..ez mind munka..pfujjjj

Amikor a szervezet alkalmazkodik a krónikusan fennálló magaslati oxigénhiányhoz, azt akklimatizációnak hívják. Ennek vannak dinamikus és statikus komponensei: dinamikus: emelkedik a pulzus szám - nő a perctérfogat, emelkedik a légzés szám, nő a légvételi mélység. - Ezek gyorsan végbemennek. ( az emelkedő tejsavszint okozza) statikus: 1, emelkedik az eritropoetin mennyisége a vérben ( ennek az előanyagát a máj állítja elő, s általános oxigénhiány esetén a vesében nagyobb mértékben aktíválódik eritropoetinné) - ennek kapcsán a vörös csontvelőben fokozódik a vörös vértest képzés, nő a vérben a vörös vérfesték mennyiség, de egyúttal növekszik a vér viszkozitása is - azaz növekszik a szív terhelése is. 2, Emelkedik a vörös vértestekben levő u.n. 2,3- difoszfo glicenrát szint ( a glicerin --- 3 szénatomos trialkohol, melynek két hidroxil csoportja le van észteresítve foszfáttal.). Ez az egyszerű molekula ugyan oda köt be a vörös vérfestékben, mint az oxigén, így a vörös vérfesték könnyebben le tudja adni az oxigént a sejtek irányába. -- Így növekedhet a nagy vérköri artériás vér és a nagy vérköri vénás vér oxigéntartalma közötti különbség, azaz a sejtek több oxigént tudnak felvenni a vérből - ez nem jár a a vér viszkozitásának a növekedésével. -- A sportolók helyében olyan doppingszert használnék, mely ez utóbbi módon fokozza a sejtek nagyobb oxigén igényének kielégítését. ( nem jár szívmunka többlettel, mint az EPO alkalmazása esetén) Az akklimatizáció kialakulása több hétig tart. Az akklimatizáció 2000 m-től indul. Az első héten az okos hegymászó ingázik 2000 - 3000 m között, de az alvás 2000 m-n történik. A második héten ingázik 3000 - 4000 m között, de az alvás 3000m-n történik. Így érik el az 5500 m-s magasságot, ahol jól elvannak. Ha valaki akklimaztizáció nélkül mászik fel a hegyre, akkor a Magyar Alföldről indulva már 2300 m környékén megélheti a hegyi betegség tüneteit. Ezért mondjuk egy sí táborozás során ügyelni kell arra, hogy a szállás 2300 m alatt legyen. Szóval, az akklimatizált hegymászónk neki vághat a 6000 m feletti magasságoknak ezt követően, de arra ügyelnie kell, hogy a nap végére 6000 m alá visszatérjen, mert ellenkező esetben a pihenés során nem tudja feltölteni az energia raktárait : pl kreatinfoszfát mennyiségét, így ugyan olyan fáradtan ébred, mint ahogyan lefeküdt. Mi több a szervezet számára nem áll elegendő mennyiségű oxigén a kellő testhőmérséklet biztosításához sem, ( pl nem működik az izomremegéssel történő hőtermelés sem) -- tehát könnyen ki tud hűlni, de oxigén hiányában a terminális oxidáció sem megy olyan olajozottan, tehát a terminális oxidáció és az oxidatív foszforiláció szétválasztásával sem tud elég hőt termelni, nem beszélve arról, hogy az oxidatív foszforiláció által előállított ATP mennyiség is jelentősen csökkent ugye..) Persze az oxigénhiány és a következetesen fellépő anyagcsere kisiklás miatti szervezetét érintő pH kisiklás ( kombinált metabolikus acidózis - kompenzatórikus respirációs alkalózissal ---- az acidózis a domináns persze) sokszervi elégtelenség alakulhat ki - szív elégtelenség - kis és nagy vérköri , veseelégtelenség, a tüdőt érintő u.n. hyalin membrán betegség --- ezek mind tovább rontják az szervezet oxigénellátási lehetőségeit. Az oxigénhiány és a vér pH savanyú irányba történő eltolódása az idegsejtek duzzadását / az energia deficit lerontja a sejtmembránba épített ionpumpák működését ( Na+ - K+ ATP-áz, így növekszik a sejtek Na+ és csökken a K+ tartalma - következményez vízbeáramlás okozva a sejtekbe), illetőleg az idegsejtek közti folyadékterek megnövekedését okozza az oxigén hiány által kiváltott direkt agyi értágulás ( Starling törvény) -- agyödéma alakul ki, mely rontja az agy vérellátását ( a koponyában akkora tér van, amekkora van, bármelyik folyadéktér megnövekedése csak a másik folyadéktér rovására valósulhat meg - Monroe - Kelly elv). - Így masszív felfájás, tudatműködés beszűkülés, jelentősen romlik a szellemi teljesítő képesség) , az agyi ödéma centrális hányást okozva , illetőleg társulva a tápcsatorna - oxigénhiányos állapotával és a szívelégtelenséggel -- fokozódik a beleket érintő vénás pangás - hasmenést okozhat, s ezek mellett a szívelégtelenség miatti nagy vérköri vénás pangással párosulva jelentősen beszűkíti az érmeder folyadékterét - bekoncentrálódik a vér, mely tovább rontja a szervezet oxigénhiányos állapotát.........) A fentebb említett alkalmazkodási lehetőségeken túlmenően vannak genetikus faktorok is. Ilyen mindenkinek előfordult már az életében legalább egyszer, pl., amikor megszülettünk. Az anyaméhben másfajta vörös vérfestéket tartalmaznak a magzati vörös vérsejtek, mint felnőttben a vörös vértestek, lévén a magzat oxigénhiányosabb környezetben fejlődik az anyaméhben. Miután megszülettünk ezt a magzati vörös vérfestéket lecseréljük a " felnőtt kori " vörös vérfestékre Hgb F-t Hgb A-ra. - ettől szoktak az újszülöttek besárgulni a születés utáni első hónap végéig.... A felnőtt kori vörös vérfestéknek Hgb A - nak számtalan variánsa lehet az oxigénaffinitási tulajdonságát tekintve. A magaslati helyeken élő népeknél feltehetően azok a Hgb A variánsok uralkodnak a populációban, melyek az oxigént könnyen le tudják adni a sejtek irányába a kapilláris keringésben..... A hegyi betegség nem keverendő össze a pilótákat érintő oxigénhiányos állapotokkal, mert ezek rövidebb ideig tartanak, itt a légzési és anyagcsere szintjén kialakult vérlúgosodás következik be , ellentétben a hegyi betegségnél létrejövő masszív vér savanyodás ( tejsav!) és a kompenzáló légzési alkalózis mellett -- a hegymászónál az ACIDÓZIS dominál! A pilótánál csak ALKALÓZIS van! ( mind passzív légzési és metabolikus okból fakadóan!) Egyébként a pilótákat érintő rövid ideig tartó magassági oxigénhiányos állapot igen érdekes élettani állapotot idéz elő, melyet a tankönyvek hypoxiás hangovernek, azaz oxigénhiányos " másnaposságnak " neveznek, s mely 1 napig is eltarthat az expozíciót követően. De ennek , ellentétben a tankönyv által vázolt helyzettel valójában semmi köze az oxigén hiányhoz ( oxigén légzés mellett is létre jön), sokkal helyesebb lenne a post hypobáriás oxigénutilizációs hangoverről beszélni. Ha ezt a tankönyvek megértenék, akkor számos repülőbaleset valódi okára fény derülhetne, melyet jelenleg pilóta hibának tartanak, de valójában egyszerűen csak egy fixálódott metabolikus alkalózis okozta oxigén utilizációs zavarról van szó. Nem mellesleg ugyan ez történik a klinikai halál néhány első percében, de ilyesmi történik sztrók esetében is......

A hegymászók a hübrisz foglyai.

A KESMA is egy nagy neres serpacsapat.