Nógrádi: A háborút Oroszország kezdte, de az ukránok provokálták ki

Stratégiai tévedések történtek, az oroszok azt hitték, hogy ugyanúgy, mint a Krímben 2014-ben, virágcsokorral fogadják őket, bemennek Kijevbe, megebédelnek, kivesznek egy szállodai szobát, a kocsikat feltöltik benzinnel. De nem ez következett be, az ukránok ellenálltak – jelentette ki Nógrádi György az orosz–ukrán háború kitörésének első évfordulóján az Ultrahang műsorában. Nem normális hadseregként viselkedtek az oroszok, mert akkor háromszoros túlerővel kellett volna támadniuk, tényleg azt hitték – s be is jelentették a világnak –, hogy a konfliktus kilenc napig tart és két nap alatt elfoglalják a fővárost – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

A pénzről és a gazdasági átrendeződésről szól a háború

De tévedtek a nyugat-európai titkosszolgálatok is, azt jelentették, hogy nem lesz háború, a kitörése után pedig azt, hogy pár nap alatt véget ér – állítja Nógrádi. Az amerikaiak már fél évvel korábban számítottak arra, hogy előbb-utóbb a fegyvereké lesz a főszerep, de rosszul lőtték be az időpontját. Az USA fő célja egyébként az volt, hogy meggyengítsék Európát, és Kínával együtt az értékes dolgokat felvásárolták Ukrajnában. Ahogy minden háború, ez is a pénzről és a gazdasági átrendeződésről szól: a Donbaszban vannak a legfontosabb ukrán nyersanyagok, a Fekete-tengeri kikötők az oroszok számára létfontosságúak, Krím nélkül pedig az orosz hadiflotta egyszerűen nem létezik.

Nógrádi szerint a Donbaszban 2014 óta tart a két fél közötti szembenállás, itt sok orosz él, ezeket az ukránok – elsősorban a különleges erők –,

és ez vezetett oda, hogy az oroszok léptek. Ezt a háborút tehát Oroszország kezdte, ez az ő agressziójuk, de az ukránok provokálták ki.

A kínai béketervvel kapcsolatban azt mondta a szakértő, ha ez több konkrétumot tartalmazott volna, akkor az ukránok elutasítják. Ukrajna az Egyesült Államoktól várja, hogy mikor lehet fegyverszünet és béke, s mivel Kína Oroszországot támogatja, Ukrajna ellenségként kezeli az ázsiai államot. Az oroszok azért lennének hajlandóak tárgyalni, mert már számos területet elfoglaltak, az ukránok viszont azt szabták feltételként, hogy mindent visszafoglaljanak, ami viszont utópia, az ő elképzeléseik a jövőről nem keresztülvihetőek – mondta Nógrádi.

A németek dilemmái

Az emberi életek ebben a háborúban is másodlagosnak számítanak, rengeteg a halott, bár nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi, annyira eltérőek az adatok – állítja. Ugyanakkor a civil halottak száma meg sem közelíti azt, amennyien Budapest második világháborús ostromakor vagy Bagdad elfoglalásakor hunytak el.

Nógrádi György a német politikusok dilemmáiról is beszélt. Ők is tudják – jelentette ki –,

ha viszont ad, kitolódik a háború vége, de ekkor sem fognak győzni az ukránok. Fegyverszünet, majd béke csak akkor lesz, ha erről az Egyesült Államok és Oroszország megállapodik, ebben a kérdésben Ukrajna szerepe periférikus – közölte a szakértő. 

A teljes beszélgetést ide kattintva meghallgathatja:

***

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád