Németország: A Nyugat-Balkán problémáira nem a menekültjog a megoldás

A menekültjog nem gyógyír a gazdasági problémákra

Aydan Özoguz, a német bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminiszter az ARD országos közszolgálati televízióban elmondta: a menekültjog nem ad megoldást a Nyugat-Balkán társadalmi-gazdasági gondjaira. „A menekültügyi rendszeren keresztül nem vezet út, ha valami egészen másról van szó”, mint amiről a nemzetközi menekültügyi előírások szólnak – húzta alá a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa.
Hozzátette, hogy támogatja a koalíciós társ konzervatív CDU/CSU pártszövetség részéről felmerült javaslatot, miszerint további nyugat-balkáni államokat kell a biztonságos származási országok közé sorolni a térségből származó menedékkérők számának csökkentése céljából. A térség államai „már régen biztonságosak” - mondta Özoguz.

Az államminiszter az interjúban arról is szólt, hogy a romák társadalmi integrációjának „házi feladatát” az uniós tagjelölt nyugat-balkáni országoknak még az EU-csatlakozás előtt el kell végezniük. A német kormány adatai szerint a romák aránya nagyjából egyharmados a nyugat-balkáni menedékkérők között.

A Nyugat-Balkánról származó menedékkérők ügye azért kiemelten fontos Németországban, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell. Amint arról a Mandiner beszámolt, van olyan koszovói bevándorló Berlinben, aki megkapta a határozatot, hogy el kell hagynia Németországot, mégis marad.

Kitiltás és videókampány

Jelenleg 94 ezer nyugat-balkáni származású menedékkérő ügyén dolgoznak, és az eljárás végén „csaknem valamennyien tájékoztatást kapnak a kérelem elutasításról szóló határozat mellé arról, hogy németországi beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltünk el ellenük” – mondta egy hét végi lapinterjúban Manfred Schmidt, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke.

A megalapozatlan kérelemmel jelentkező menedékkérők kitiltása csak az egyik eleme a kormányzati stratégiának, amelyet a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lap az „elrettentő művelet” elnevezéssel foglalt össze. További elem a felvilágosítás, ismeretterjesztés arról, hogy a nyugat-balkáni országok állampolgárainak gyakorlatilag semmi esélyük nincsen a menekült- vagy más menedékjogi státus megszerzésére. A belügyminisztérium már a múlt héten bemutatott egy videót a szövetségi rendőrség kitoloncolási gyakorlatáról, és ezt hamarosan szinkronizálva elterjesztik a hat érintett ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia – médiájában.

A rendőrségi videó és a többi ismeretterjesztő médiakampány célja az, hogy ne induljanak el emberek a Nyugat-Balkánról annak reményében, hogy Németországban menedékjogot kapnak. A már Németországban tartózkodó menedékkérőket pedig igyekeznek rábeszélni arra, hogy vonják vissza kérelmüket, és távozzanak önként, megkímélve ezzel magukat a kitoloncolás akár több ezer eurós költségétől, amelyet behajthatnak rajtuk. 

Biztonságos országgá minősítés

A biztonságos származási országok közé sorolás is a menekültügyi rendszer tehermentesítését szolgálja. Az átminősítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a BAMF alaposabb vizsgálat nélkül, „ránézésre” elutasíthatja a kérelmet, és távozásra kötelezheti a kérelmezőt.

A hat érintett állam közül hármat – Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia – tavaly minősítettek át biztonságos származási országgá. A BAMF szerint az intézkedés hasznos, mert visszaveti az ezekből származó menedékkérők számának növekedését. (Az idei első fél évben „csupán” 23 százalékkal nőtt a biztonságos nyugat-balkáni országokból származó menedékkérők száma éves szinten, míg a másik három országból 515 százalékkal többen érkeztek, mint egy évvel korábban).

Az átminősítéshez viszont szükséges a törvényhozás mindkét házának (Bundestag, Bundesrat) hozzájárulása, az Angela Merkel vezette konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíciónak pedig a tartományi kormányok képviselőiből álló Bundesratban nincs többsége, miközben az ellenzék egyelőre megosztott a kérdésben. A menekültválság kezeléséről legközelebb szeptember 9-én tanácskoznak a legmagasabb szinten, a szövetségi kormány és a tartományi kormányok úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozóján.