Egyszer csak megjelentek a rendőrök, és egy nemlétező jogszabályra hivatkozva leszedették a magyar zászlókat, feliratokat, másutt csak úgy kirúgtak köztiszteletben álló intézményvezetőket – az egész történet tulajdonképpen olyan, mintha Ukrajna ellenségei találták volna ki, hogy igazoljanak minden vádat, amit a – kétségkívül erősen nacionalista – kijevi vezetéssel szemben fel szoktak hozni.
Hadicenzúra, félelem?
Pedig ez a valóság, amiről ott, ahol történik, beszélni sem lehet: a fojtogató hadicenzúra nem teszi lehetővé, hogy az emberek szabadon beszéljenek, pláne, hogy a lapok szabadon írjanak (úgynevezett álhírterjesztésért súlyos börtönéveket szabhatnak ki az emberre, és minden álhír, ami nem a kijevi központnak tetsző információ).
A félelem több forrásunk szerint is kézzelfogható,
az érintett kárpátaljai magyar intézményvezetők sem mernek nyilatkozni.
Szerencsére egyelőre nem arról van szó, hogy a kijevi központi kormányzat megbolondult volna, és még a korábbi jogszűkítő szabályokat is túllicitálva kezdtek volna totális magyartalanításba az országban. Több forrásunk egyértelműen Viktor Baloga volt, és fia, Andrij Baloga jelenlegi munkácsi polgármestert és köreit teszi felelőssé a történtekért.
A magyarellenes provokációkról
Noha a hírhedt Baloga-klán feje, Viktor korábban nem tűnt primer magyarellenesnek (egy interjúban korábban Ukrajnát emelte ki, ahol a magyarok jogai minden körülmények között érvényesülnek, szemben Szlovákiával); sőt, a ruszinság és a kárpátaljai erősebb önrendelkezés támogatójaként feltűnve a magyarok egyfajta természetes szövetségesének is tűnhetett. A híres munkácsi turulszobor korábbi felállítása ellen sem tett lépéseket, kapott is eleget ezért a szélsőséges Szvoboda nevű párttól.
Első blikkre furcsa tehát, hogy a legvéresszájúbb magyarfalók sorába lépett, márpedig úgy fest, éppen ez történt.
Baloga oligarcha: a pénzt és a hatalmat szereti”
– világosít fel egy forrásunk.
S most úgy tűnik, a kettőből valamelyiket akkor tudja erősíteni, ha magyarellenes provokációkat hajt végre, miközben tudvalevő, hogy Ukrajna folyamatosan kiürül, nem túl rózsás az államközi viszony hazánk és Kijev között, a kárpátaljai, illetve az egész Ukrajnában élő magyarok pedig komolyan szenvednek a magyarellenes propaganda által felhergelt közhangulattól.
Miközben a régiót komolyan sújtja az egész országra nehezedő háborús nyomor, napi néhány órára van áram, fűtés alig, s generátorokkal vészelik át a telet az egyszerű emberek, nagyon nem hiányzik a nacionalista hangulatkeltés.
Márpedig Balogáék éppen ebben utaznak most: az ámokfutás akkor vette kezdetét, amikor a munkácsi képviselő-testület felszólította a helyi történelmi múzeumot, hogy szereljék le a munkácsi várban lévő turulmadarat ábrázoló szobrot, és cseréljék le az ukrán állami címerre.
A turul a korábbi városi tanács engedélyével került ki, a két nép megbékélése jegyében,
akkoriban az idősebb Balogának nem volt ezzel problémája, most mégis barbár módon lefűrészelték az egyébként magyar pénzből emelt alkotást a talpazatáról, a parlamenti képviselőként fungáló Viktor Baloga pedig keresetlen szavakkal üzent Budapestnek, miután a magyar diplomácia és a helyi magyarok (egyébként ruszin és ukrán lokálpatriótákkal egyetemben) felemelték szavukat a nacionalista támadás ellen.
A nemzeti zászlók eltávolításáról
Ebbe a sorba illeszkedett a mostani történet is, amikor Munkács város után a munkácsi kistérség magyar falvainak közintézményeiről is eltávolították a magyar nemzeti zászlókat, Fornoson például a városi rendőrség aktív részvételével. Ráadásul úgy tudni,
még azt is folyamatosan nézik, visszakerülnek-e a jelképek.
Utóbb pedig több a KMKSZ-hez közel álló, köztiszteletben álló magyar intézményvezetőnek is felmondtak Munkácson és a hozzá tartozó falvakban, például a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának is.
A KMKSZ munkácsi alapszervezete közleményben reagált: mint írták, értetlenül állnak Schink István iskolaigazgatói valós indok nélküli felmentése előtt, „aki tevékenysége tizenhét esztendeje alatt tiszteletet vívott ki a munkácsi pedagógustársadalom és a polgárok körében”.
Az óvatos kommüniké úgy fogalmaz: „a jelenlegi nehéz helyzetben az igazgató menesztése nem szolgálja a magyar iskola zökkenőmentes működését és a nemzetiségek közötti békés együttélést sem. Szorgalmazzuk ennek a megalapozatlan döntésnek az azonnali felülvizsgálatát.”
A Pesti Srácok a forrásaitól úgy tudja, azért is kirívó a munkácsi jelképirtás,
mert több esetben más járásokban éppen a helyi ukrán hatóságok védték meg a magyar jelképeket és feliratokat a rongálóktól.
Úgy tudják, egyértelműen Baloga bosszújáról lehet szó.
Még Szili Katalint sem engedték be
S ha ezzel nem lenne vége, még Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat sem engedték a magyar kultúra napján a munkácsi várban megkoszorúzni Petőfi szobrát: indoklás nélkül közölték, hogy megtiltották a megemlékezést.
Szili Katalin az ügy kapcsán interjút adott lapunknak; ebben arról is beszélt, hogy a nemrég elfogadott nemzeti kisebbségek jogállását az EU szemében rendezni kívánó törvény még tovább szűkíti a magyarok jogait Ukrajnában, s „szomorú, hogy miközben sajnálatosan háború van a keleti végeken, az ukrán vezetésnek, és ezen belül a munkácsi járásnak, arra is akad energiája, hogy a nemzeti kisebbségeivel, elsősorban a magyarokkal szemben fellépjen. Ez egyszerűen tarthatatlan” – fogalmazott.
„Elfogadhatatlan!”
A Munkács-környéki eseményeket az elsők között ítélte el Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, mondván: ez elfogadhatatlan; egyúttal
reményét fejezte ki, hogy az ukrán adminisztráció változtat a helyzeten, és európai módon kezeli az ott élő kisebbségeket.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára Facebook-oldalán fejezte ki felháborodását, egyszersmind felszólította a munkácsi kistérség helyi vezetőit, hogy azonnal fejezzék be a magyarokkal szembeni atrocitásokat.
Mint rámutatott: „Nem pontosan értjük, hogy a magyarellenes döntések és intézkedések hogyan segítik az Oroszország ellen vívott háborúban Ukrajnát.”
Annak kapcsán az államtitkár is tisztán fogalmazott, hogy az elfogadhatatlan események eddig a munkácsi kistérségben történtek, nem egész Kárpátalján, s ugyancsak reményét fejezte ki, hogy másutt ilyen magyarellenes intézkedésekkel „nem kell szembesülnünk”.
Azt is írta:
Felszólítjuk Ukrajna országos vezetőit, hogy haladéktalanul tegyenek meg mindent a magyarellenes döntések visszavonásáért és a korábbi állapot helyreállításáért”.
Kiemelte: „Ha Ukrajna az Európai Unió tagja akar lenni, akkor elfogadhatatlan egy nemzeti közösség folyamatos és szisztematikus zaklatása, jogfosztása”.
A történtek kapcsán kerestük a magyarokkal szemben jóval megértőbb magatartást tanúsító Viktor Mikitát, Kárpátalja kormányzóját. Egyelőre az interjú egyeztetése zajlik a kormányzó hivatalával – ha sikerrel jártunk, újabb cikkben jelentkezünk!
Addig itt olvasható egy korábbi interjú a kormányzóval:
Nyitókép: Jevgenyija Makszimova / AFP