Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Az alacsony és magas infláció hullámzása történelmi, ismétlődő folyamat, és most is ilyesmire lehet számítani – a Richter vezérigazgatója szerint. Az MCC konferenciáján jártunk!
Az MCC Technológiai Jövők Műhelye Digitalisation and Inflation címmel szervezett vitát, az eseményen Raffaella Tenconi, a londoni ADA Economics alapítója szólalt fel, beszélgetőtársai Virág Barnabás, az MNB alelnöke és Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója voltak. Az eseményt Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője moderálja.
Tenconi azzal kezdte: a digitalizáció inkább növeli, mint csökkenti az inflációt. A digitalizáció és a zöld átállás inkább szellemi célkitűzés, de ez befektetést is igényel az alternatív forrásokba. Mindehhez infrastruktúrára és új szakemberekre, új menedzsmentre van szükség.
A technológia része, hogy gyorsan változik, ennek célja van: a fogyasztás növelése. Az emberek újraképzése további költségeket jelent – folytatta Tenconi. Az átállást el lehet tervezni, de akkor sem lehet teljesen előre látni a folyamatot. A felhalmozódó adatot nem csak tárolni, de feldolgozni is kell. A bizonytalanság bizalmatlanságot szül, a bizalmatlanság pedig növeli az árakat, hiszen a gazdaság alapja a bizalom. A digitális és zöld átállás szerinte tökéletes módszerek arra, hogy növeljék a bizalmatlanságot.
Tenconi párhuzamot vont a fentiek és a nők munka – főleg digitális munka – világába való, szélesebb körű bevezetése között. Előbbit fontos célként kezelik, ám nem tesznek lépéseket arra, hogy a nőknek könnyebb legyen dolgozni gyerekvállalás mellett.
„mert akkor legalább csendben van”.
A szegényebb családokban a gyerekek kevesebb figyelmet és nevelést kapnak, viszont „rossz információkat” kapnak, és ez idővel csak nőni fog. Tenconi szerint tehát leegyszerűsítő felfogás, hogy a digitalizáció növelni fogja a versenyképességet és csökkenteni fogja a költségeket – a kérdésről tehát igenis vitatkozni kell.
Orbán Gábor szerint sokan hiszik, hogy ha nő a produktivitás, akkor csökkennek a költségek. Tenconi szavai viszont jelezték, hogy ez nem mindig igaz. A Richter vezérigazgatójának gyakorlati tapasztalata szerint a digitalizáció nem feltétlenül építi a céget, hanem csak lehetővé teszi, hogy fennmaradjon. Ez nem a produktivitás növelése, hanem stagnálás. Az informatikai fejlesztési kérdéseknél folyton felmerül, hogy az adott kérdés növeli-e az üzleti hatékonyságot, de az esetek nagy részében nem.
Virág szerint
A múltban voltak alacsony inflációval járó időszakok több évtizeden át, majd magas inflációs időszakok öt-tíz éven át. Ez egy történelmi, ismétlődő folyamat, most is ilyesmire lehet számítani.
A digitalizáció és zöld átállás folyamata növelheti az inflációt, Virág szerint azonban összességében a folyamatok növelni fogják a kínálatot, és hosszú távon deflációs hatást érhetnek el.
Az MNB alelnöke kifejtette, hogy
Most már lehetőség van arra, hogy ne csak a fizikai kapacitást növeljük, de a számítási kapacitást is: részben a fizikai világban élhetünk majd, részben pedig a Meta-világban. A covid is felgyorsította az átállást, megmutatva, hogy ez a folyamat gyorsan is lehetséges. Ez hosszú távon hatalmas változásokat hozhat el a gazdaságban.