Migrációs és energetikai válság Európában: Van-e összefüggés?

„Migrációs és energetikai válság Európában: Van-e összefüggés?

Érdekes fegyverré vált mára a tömeges migráció. Célpontja évek óta ugyanaz: Európa. Mindössze a ravaszon változik a kéz, és a támadás iránya módosul. Tegnap még Törökország és Afrika felől jöttek, hol szárazföldön, hol hajókkal, aztán érkeztek már Oroszország felől Norvégiába, Észak-Nyugat-Afrikából Spanyolországba, Ukrajnából Magyarországra, s most Európa észak-keleti határain döngetik a kapukat. Egy biztos, az európai egységet teszi próbára 2015 óta a bevándorlás, s a kimenetel úgy tűnik, hogy vagy a szétesés, vagy az összekovácsolódás lesz. Egy gazdaságilag erős Európa hatalmas felvásárló piacot jelenthet a világ nagyhatalmainak, na de egy politikailag is egységes szövetség már komoly konkurenciát.

Európa megosztása és gyengítése a kontinens Akhilleusz-sarkain keresztül történhet, így például: saját energia híján a zöld átváltás idő előtti, meggondolatlan felgyorsításával és a hagyományos, fosszilis energiák megvonásával, megdrágításával (gáz, olaj), határvédelem és egységes hadsereg nélkül pedig tömeges migrációval, terrorizmussal. Ma leginkább ennek a kettőnek az ötvözetével kell megküzdenie az Európai Uniónak, s az eddigi megosztottság ellenére némi remény kezd pislákolni az összefogásra, hiszen mostanra az energiahiány és a magas árak minden tagállamot érintő problémává váltak, ahogy a migráció következményei is. Már nem csak a Balkánon, Magyarországon és Olaszországban hagy nyomot az átvonulás, s nem csak Franciaországban és Németországban okoz gondot az integráció megoldatlansága. Az, hogy már legalább kezd egységessé válni magának a problémának a definíciója Brüsszeltől Budapestig, Rómától Varsóig, elősegítheti a megoldási folyamatok kiötlését is, akár energetikáról, akár migrációról van szó. Sajnos azonban az európai malmok lassan őrölnek, s ez minden nappal növeli az újabb kihívások számát.

A jelenlegi migrációs krízis kapcsán természetesen lehet Fehéroroszországot kikiáltani egyedüli hibásnak, azonban nyilvánvaló, hogy egy világ szinten, és Európához képest is ennyire súlytalan ország képtelen egyedül ekkora válságba sodorni a világ legnagyobb gazdasági tömörülését. Természetesen nagyobb erők/okok kellenek ehhez a háttérben, s itt beszélhetünk az amerikai kormányok elbaltázott közel-keleti és észak-afrikai politikájáról, Moszkva és Washington stafétaként átadott afganisztáni fiaskójáról, az ENSZ tehetetlenségéről és cselekedetek nélküli szavairól a harmadik világ szegényeinek megsegítéséről, oktatásáról, felemeléséről, az oroszok által mindenáron áterőszakolni szándékozó Északi-Áramlat 2 gázvezetékről, vagy éppen az amerikai politika terjeszkedő mivoltának következményeiről az olyan posztszovjet orosz érdekövezetekben, mint Ukrajna, a Baltikum, vagy a Kaukázus. A cselekmények sora rendkívül hosszú, s mindnek szerepe van a jelenlegi helyzet kialakulásában, továbbá az is hozzátartozik, hogy Európa karakán, önálló kiállása egyik kérdésben sem tudott megnyilvánulni.”

Fotó: Erbszt Adrienn, Facebook