Ha nem vigyázunk, a biotechnológia évszázada megpecsételheti a férfi-nő kapcsolatok sorsát, és a jómódú nők kényelmét szolgáló árucikké degradálhatja a szegényebb nőket. Reakciós feminizmusra van szükség, ami nem lehet progresszív – állítja egy szókimondó édesanya.
2023. május 24. 21:32
p
1
0
0
Mentés
Mary Harrington angol nyelvből és irodalomból diplomázott Oxfordban, ma a nyugati nyilvánosság egyik legérdekesebb magazinja, a kiábrándult baloldali szerzőket összegyűjtő UnHerd szerkesztője. Szerzőnk egykor a progresszió meggyőződéses híve volt, kényszeresen megkérdőjelezte saját nőiességét, olyannyira, hogy Maria helyett egy ideig Sebastianként próbálta élni az életét. Gyermeke születése azonban mindent megváltoztatott. „Elindított a könyv megírása felé vezető úton, hogy úgy éreztem, nem vagyok különálló személy a gyermekemtől.”
Harrington szerint napjaink feminizmusa, „a korlátlan autonómia féktelen imádata” valójában tönkreteszi a nőket, testi és lelki értelemben egyaránt. Meggyőződése, hogy nők és férfiak kapcsolata a „folyékony modernitás korában” is virágozhat, ám csak akkor, ha mintáért és inspirációért visszanyúlunk az iparosodás előtti korok bölcsességéhez. Miért olyan messzire? Harrington szerint a nők „felszabadulása” kevésbé az erkölcsi fejlődésnek, mint az ipari forradalomnak – az otthon és a munka hirtelen, meredek szétválasztásának – technikai következménye. „Az adott körülmények között mindez igazságos és szükséges folyamat volt, ám jelentős társadalmi költségekkel is járt”, amelyekről a kelleténél kevesebb szó esik. A technológiai, gazdasági és kulturális változások, amelyek előrelépést eredményeztek egyes személyes szabadságjogokban, elsősorban csak az elit számára hoztak felszabadulást. A kevésbé kiváltságosok esetében inkább „új piacterek” jöttek létre az árucikké válás újabb és újabb lehetőségeivel. Harrington ezt hívja aszimmetrikus felszabadulásnak, amit a most zajló korszakváltás tovább erősíthet.
A modern feminizmus és a progresszió egy alapvetően hibás meggyőződésben osztozik, amely szerint a végtelenségig alakíthatók vagyunk. Ezt nevezi szerzőnk találóan „húslegó-gnoszticizmusnak”. A biotechnológia térnyerésének végeredménye pedig „egy olyan rend lehet, amelyben az egykor a filozófia és a hit fennhatósága alá tartozó témák, mint a születés, a halál vagy a vágy kérdései, mind a gépekre hárulnak”. Ha mindenre lesz technológiánk, nincs szükségünk többé erkölcsi kódexekre – ám a gyakorlatban ez is egy új erkölcsi kódexhez vezet: ez a „kiborgteológia”. Ami az iparosodás idején elinduló folyamatot és napjaink eseményeit összeköti, Harrington szerint maga az elitizmus. Ha nem vigyázunk, akkor a szegényebb nők nem lesznek többek, mint a gazdagok által begyűjthető testrészek, például bérelhető anyaméhek forrásai. „A feminizmust jól szituált nők szűk csoportja kaparintja meg, akik saját gazdasági és politikai érdekeik érvényesítésére használják, azzal a látszattal, hogy minden nő érdekét képviselik.”
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
A miniszterelnök politikai igazgatója leszögezte, politikailag nem őrlünk egy malomban, de Nádas Péter teljesítménye minden magyar ember nemzeti büszkeségét gyarapíthatja!