Székelyudvarhely gyakran hangos a magyar–magyar politikai vitáktól, ám Gálfi Árpád polgármester maffiaellenes küzdelmét sokan elismerik – igaz, az infrastruktúra fejlesztéséért is volna még mit tenni. Helyzetjelentésünk.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
Lesütött szemű emberek nyilatkoznak egy tévéstábnak arról, biztonságos város-e Székelyudvarhely. Persze. Elszigetelt esetek vannak, de nem rosszabb, mint másutt, sőt másutt rosszabb. Kevesen mondják bele a kamerába: baj van, nincs biztonság. A felvétel 2012-es, az RMDSZ-es Bunta Levente regnálása alatt készült. A Nagy-Küküllő partján elterülő, ceglédnyi, elsöprő többségében magyar lakosságú székely anyaváros kicsit olyan, mint Dunaszerdahely a csallóközieknek: egy központ által magára hagyott kis magyar világ – ahol korábban virágzott a maffia.
Ma már Gálfi Árpád polgármester a legfőbb szószólója a rendteremtésnek, legutóbb egy Pethő Attila nevű helyi vállalkozó kapcsán jelentette be: nem szabad hagyni, hogy a férfi, aki „már számtalan kihágást, bűncselekményt következmények nélkül megúszott, most éppen egy védtelen anyának és tizennégy éves gyerekének az életét tegye tönkre a szemünk láttára”.
Pui, Cinciri, Csiga, Versace, Szigyi – bár a nevek olyanok, mintha Guy Ritchie Közép- vagy Kelet-Európában akart volna forgatni, a mögöttük álló szereplők nagyon is valóságosak. A 2000–2010-es évek nehézfiúi és a köréjük szerveződő klánok uralták az udvarhelyi éjszakai életet, bár a klasszikus maffiaszervezettség fokát nem érték el. Napirenden volt a lakásmaffia, a prostitúció és az utcai erőszak: az egyik ismertebb eset volt, amikor az ügyeikről rendszeresen író Szőke László újságírót verték meg többször, 2014-ben és 2016-ban is. Időközben, 2010 táján a Recsenyédről és az udvarhelyi Szombatfalva városrészből már kiutált Gábor-klán Székelybetlenfalva városrészbe költözött. A kiterjedt cigány család a helyi romákat és magyarokat is terrorizálta, rendszeres volt a lopás, a nyílt fenyegetés, a verés. Az elkeseredett lakosság a tízes évek közepén hiába tartott fórumokat, szervezett tüntetéseket, a hatóság nem tett érdemi lépéseket.
Ekkor került a képbe Gálfi Árpád, a Magyar Polgári Párt (MPP) betlenfalvi képviselője: felvállalta a konfliktust a Gábor-klánnal, nem hátrált meg a fenyegetései elől, ostorozta az RMDSZ-es vezetést. „Sok volt a cigánybalhé, a verekedés, a kötözködés”, még a fiára is kést rántott a Gábor család. „A Gálfi felkarolta, hogy rendet tesz” – mondja egy helyi forrásunk. A politikus 2016-ban győzött, 2020-ban a szavazatok kétharmadával újrázott.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Bezuhant a netes adatbázis olvasottsága, ami az ukrán háború veszteségeit dokumentálta.
A választások befolyásolása a csőcselék alacsony intenzitású terrorizmusa által.
