Létezik egy magyar találmány, amivel e pillanatig világszerte egymilliárdan játszottak. Az alkotó most megírta a történetét. Mit tanulhatunk Rubik Ernőtől és a kockától, ha Magyarország 21. századi versenyképességéről van szó?
2020. szeptember 17. 01:37
p
0
0
0
Mentés
„A kockát? Én nem találtam fel. Csak felfedeztem.” Tíz évvel ezelőtti első beszélgetésünk számomra legemlékezetesebb foszlánya Rubik Ernőtől. A magyar zsenik mindig zavarba ejtő, nyegle szerénysége Bartók Bélától Egerszegi Krisztinán keresztül Rubikig. Mintha teljesítményük magától értetődne, az őket övező érdeklődés pedig – ideértve nem csupán a rivaldafényt, de a hangos elismerést, a rajongást, a csodálatot is – teljességgel érthetetlen s leginkább a hátuk közepére kívánt dolog. A budapesti lángész, akinek találmányával eddig legkevesebb egymilliárd ember játszott a bolygón, végre megírta saját történetét.
Érdemes tudni a könyvről, hogy ötéves megfeszített munka eredménye, a szerző saját koncepciója szerint, a világpiaci ambíciók okán eleve angol nyelven íródott – abból fordították magyarra. Az unortodox, így Rubiktól cseppet sem távol álló megközelítés bejött: A mi kockánk már a magyar megjelenés napján napvilágot látott az amerikai és a német piacon, valamint további tucatnyi országban. Már az első interjúkért sorba álltak a világlapok.
„…Én csak felfedeztem.” Nem éppen az amerikai self-made vállalkozó, a posztmodern „énmárka” építő archetípusa. A szép az, hogy Rubik és a kocka így is meghódították a világot.
Minden oddsz ellenére hódították meg. Ahogyan Magyarország is minden oddsz ellenére létezik még mindig egy geopolitikai átjáróházban Európa közepén. Sokan mondják, a magyar rafinériának, finesznek, kreativitásnak ebben a megmaradásban döntő szerepe van. Nem mintha olyan könnyű volna azt a magunk szolgálatába állítani, sőt.
A magyar modernizáció hagyományosan mindig a birodalmi érdekeknek alárendelve zajlott és működött – amikor éppen működhetett. Az európai és világgazdaság centrumaiból hozzánk, a félperifériára megküldött feladatok és szabványok, beszállítói feladatkiosztás alapján.
Ne tévedjünk, jórészt így van ez most is.
Rubik Ernő története viszont (aki tanársegédként az Iparművészeti Főiskola alagsorában kísérletezve alkotta meg a bűvös kocka első prototípusait) arra tanít minket, hogy igenis lehet a finesz, a magyar invenció – ahogy főiskolai mentorom, Cséfalvay Zoltán közgazdászprofesszor nevezi – a stratégiai autonómiánk része.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.