Nyitókép: Balogh Zoltán / MTVA
„Hanyatlik a kereszténység? Attól függ, honnan nézzük. Ha Európából, akkor könnyen érezhetjük úgy, hogy igen. De nézzünk meg először néhány fontos adatot. 1800-ban a világ lakossága egymilliárd körül volt, ebből kétszázmillió volt keresztény. 2000-re hatmilliárdan lettünk, ebből közel kétmilliárd keresztény. A népesség hatszorosára nőtt, a keresztények száma kilencszeresére.
1800-ban a földlakók egyötöde volt keresztény, 2000-ben már közel egyharmada. 2023-ban 2,6 milliárd keresztényt tartottak számon, a világ most már nyolcmilliárd lakosának még mindig 32 százalékát.
Az ateisták, keresztényellenesek egyik kedvenc érve, hogy ebből milyen kevesen járnak templomba vagy élnek aktív hívőként. Valóban. De a statisztika nem a megélt hit mélységéről szól, hanem a felekezeti hovatartozásról, ami nemcsak hitet jelent, hanem kulturális determinációt is. A többi vallás adatai sem azt mutatják, hogy mennyi az elkötelezett hívő. (Bár kétségtelen, a hinduizmus és az iszlám esetében jóval többen gyakorolják aktívan és intenzíven a vallást, mint a szekularizáltabb nyugati világban a kereszténység vagy a zsidóság körében. Az ázsiai, az afrikai, sőt a latin-amerikai keresztények továbbra is aktív templomba járók, megélt hittel rendelkezők.)
Az iszlám vallásúak száma 1800-ban 91 millió volt, 2000-re ez 1,3 milliárdra nőtt, 2023-ban pedig már kétmilliárd. Ennek nyilván számos oka van, hosszabb, összetettebb kérdés, talán majd egy másik írásban…”