A magyar politika úgy kacsingat a centralizált ázsiai autokráciák felé, mintha kötelező lenne.
„A XXI. század fontos sorskérdése lesz, hogy a politikusok a decentralizált alternatívák mellett teszik-e le a voksukat, ami demokratikusabb, átláthatóbb, ezzel együtt politikailag önkorlátozó működést jelent, vagy centralizált működésű államokká alakítják országaikat.
A század egyik legfontosabb kérdése a Dao vagy Mao, azaz a totális »nagy állam« vagy az »éjjeliőr állam« gondolata lehet. Az általam Maónak, vagyis a centralizáltan működő, az állam által szinte teljesen kontrollált és irányított modellt aligha kell bemutatni. Ez egyrészt a névadó Mao Ce-tung kínai kommunista diktátornak köszönhető, aki totális állami kontrollt vezetett be Kínában, másrészt Magyarországon a sok területen kommunista politikát folytató Fidesznek, amely egyre erősebben az állami-autokratikus korporatizmus modellje felé tolja hazánkat.
A magyar politika úgy kacsingat a centralizált ázsiai autokráciák felé, mintha kötelező lenne, miközben az exportunk 90%-a Európába irányul, az EU és a NATO a Nyugathoz köt bennünket. Az Orbán-rezsim nem méri fel a rossz kormányzásának következményeit, közben a magyarok a lábukkal szavaznak: 2010 óta százezrek hagyták el az országot, ami a gazdasági mutatókban éppúgy megjelenik, mint a választási adatokban. A fiatalok egy emberségesebb, igazságosabb, tehát kevésbé centralizált országban kezdett új élet reményében távoznak.
Magyarország példája azt mutatja meg, hogy az oktatás színvonalának rombolása, az oktatás elérhetőségének csökkentése és a jogi eszközökkel való machinálás milyen súlyos károkat tud okozni. A 2008/2009-es gazdasági világválságból való kilábalás után tapasztalható, hosszas gazdasági növekedés idején a piacon megkereshető bérek elszakadtak a közszférában megszerezhető fizetésektől. A kormány ráadásul 16 évre csökkentette a tankötelezettségi korhatárt, amivel azt bizonyítja, hogy a lelketlen (rabszolga)munka világába terelik a képzetlen, gyakorlatilag végzettség nélküli diákokat. Az intellektuális és morális védőhálók megszüntetése egy teljes mértékben érzéketlen, a szolidaritást nélkülöző állam irányába mutat.”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A Kínában forgalomba helyezett elektromos gépkocsik kétharmada olcsóbb, mint hagyományos, robbanómotoros alternatíváik. Az olcsó gyártás miatt az ázsiai ország dominálja az európai EV-piacot is. Az öreg kontinensen lévő gyártóknak több támogatásra lenne szüksége, hogy felvehessék a versenyt.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
„Vége van ennek a korszaknak” – kemény szavakkal vázolta fel Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit a francia elnök.
Ráadásul „ha Európa túlságosan előre szalad a megvalósításban is, miközben Kína és Amerika másfelé megy, abból baj lehet” – nyilatkozta a svájci szakértő.
A közösségi oldal szerint „170 millió amerikai szólásszabadságát taposhatják el”.
Bezuhant a netes adatbázis olvasottsága, ami az ukrán háború veszteségeit dokumentálta.
A választások befolyásolása a csőcselék alacsony intenzitású terrorizmusa által.
