Hazánkban, Lengyelországban, Romániában, Litvániában és Lettországban is helyreállt már a gazdaság.
Magyarország mellett Közép- és Kelet-Európa más államaiban, Lengyelországban, Romániában, Litvániában és Lettországban is helyreállt már a gazdaság, míg a mediterrán országokban ez még sokáig várat magára – mondta szerdai közleménye szerint a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. Nagy Márton a portfolio.hu pénzügyi konferenciáján hangsúlyozta, hogy a térség gazdasága túlzott eladósodottság nélkül, majdnem a teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett nőtt. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaira itt van a legkevésbé szükség, gyorsan kinőhető a COVID alatt felhalmozódott adósság. A mediterrán országok viszont bajban vannak, adósságválságba kerülhetnek, főképp akkor, ha a fejlett országok jegybankjai elkezdik a szigorítást – tette hozzá.
Gyors vakcinázás
A főtanácsadó szerint magyar válságkezelő gazdaságpolitika több tényezőnek köszönhetően vizsgázott kitűnőre. Az ország egyrészt egyensúlyban lévő gazdasággal, egészséges növekedés mellett, alacsony sérülékenységgel érkezett a válságba, továbbá jelentős fiskális és monetáris mozgástérrel rendelkezett, így megfelelő mértékű, célzott élénkítést tudott végrehajtani. A magyar gazdaságpolitika továbbra is a munkaalapú, családközpontú gazdasági modellhez ragaszkodott, és mivel nem használja a közös devizát, az eurót, rugalmasabban és gyorsabban válaszolt a válság kihívásaira. A gyors vakcinázásnak köszönhetően nyitni is hamarabb lehetett, mint másutt Európában – mondta.
Nagy Márton hangsúlyozta azt is, hogy a globális termelési láncok elakadása a nyugati-európai országokat nagyobb mértékben sújtotta, mint a térséget, belföldön pedig a hitelbőség a válság alatt is biztosította a lakosság és a vállalatok forrásellátottságát. Méltatta emellett a minisztériumok közötti munkát összefogó, gyorsreagálású új intézményrendszert, az operatív törzsek munkáját is, amely a válságkezelést és az újraindítást irányította. A főtanácsadó szerint most az látható, hogy
Az újraindítás ára tehát – mint fogalmazott – az infláció átmeneti megugrása. A vállalatok nem a munkaerő leépítésével, hanem a fogyasztói árak emelésével hozták helyre a profitabilitásukat. Az infláció átmeneti emelkedése nélkül tehát lassabban állt volna helyre a gazdaság, sok ember elvesztette volna a munkahelyét. A jegybankokra vár az a feladat, hogy a helyreállítás árát, vagyis az inflációt újra csökkentsék - fejtette ki Nagy Márton.
(MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Két hét múlva a kormány kemény eszközökkel fog beavatkozni, ha az üzemanyag-kereskedők nem térnek vissza a régiós átlagárhoz – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter.
Az elmúlt időszakban elmérgesedett az osztrák vállalat és a magyar kormány viszonya.
Mint ismert, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán kormányzati beavatkozást fog kérni az üzemanyagárakba.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
