A szlovákok és a magyarok a leginkább elégedetlenek országuk gazdasági helyzetével, egy a visegrádi országok lakossága körében végzett közvélemény-kutatás szerint. A gazdasági helyzet jövőbeli alakulásával kapcsolatban már valamivel optimistábbak a magyarok, de családjuk egyéni helyzetét a magyar válaszadók értékelték a legrosszabbul: csak 24 százalék tartja azt jónak.
Elégedettebbek a csehek és a lengyelek országuk gazdaságával és saját életszínvonalukkal, mint a magyarok és a szlovákok – derült ki abból a nemzetközi felmérésből, amelyet a CVVM prágai közvélemény-kutató intézet készített partnereinek közreműködésével júniusban a négy visegrádi államban.
A CVVM honlapján most közzétett felmérés eredménye azt mutatja, hogy Csehországban a megkérdezettek 32, Lengyelországban 29, Magyarországon 16, Szlovákiában pedig 15 százaléka tartja jónak országa gazdasági helyzetét. A negatív értékelések aránya a cseheknél és a lengyeleknél egyaránt 24, a magyaroknál 36, a szlovákoknál 46 százalék. „Sem jó, sem rossz” minősítést a gazdasággal kapcsolatban a magyarok 45, a szlovákok 38, a csehek 41 és a lengyelek 40 százaléka fogalmazott meg.
A cseh akadémiai intézetnek a felméréshez fűzött elemzése szerint a 2016 elején készített hasonló kutatáshoz viszonyítva a szlovákok véleménye országuk gazdaságáról javult, a cseheké nem változott, míg a magyaroké és a lengyeleké mérsékelten romlott.
A gazdaság jövőbeni alakulását a csehek 25, a magyarok 23, a lengyelek 22, a szlovákok 20 százaléka látja pozitívan, negatív fejlődésre a magyarok 19, a csehek és a lengyelek 20, a szlovákok 24 százaléka számít.
Ami a családok életszínvonalát illeti, azzal leginkább a csehek, legkevésbé a magyarok elégedettek. Családja életszínvonalát és anyagi körülményeit a csehek 49, a lengyelek 46, a szlovákok 25, a magyarok 24 százaléka tartja jónak. Rossznak minősítette viszont a csehek 14, a lengyelek 9, a magyarok 28 és a szlovákok 24 százaléka. A „sem jó, sem rossz” minősítést a csehek 37, a lengyelek 45, a magyarok 48, a szlovákok 50 százaléka választotta.
Javulást ezen a téren a csehek 21, a lengyelek 18, a magyarok 19 és a szlovákok 18 százaléka vár, míg rosszabbodásra a csehek 16, a lengyelek 7, a magyarok és a szlovákok egyaránt 12 százaléka számít. Mind a négy ország lakosságának nagy többsége – Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában kétharmad, Lengyelországban 75 százalék – nem vár a jövőben lényeges változásokat ezen a téren.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Az utca emberét kérdeztük Lengyelországban, mi a véleményük arról, hogy Ukrajna lengyel légvédelemmel biztosítaná nyugati légterét. Íme.
Egyre gyakoribb a jelenség.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Folytatódik a leszámolássorozat, a miniszterelnök is üzent.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
