Közös akciótervet fogadott el Törökország és az Európai Unió. Folytatják Törökország uniós csatlakozási tárgyalásait, megkönnyítik a török állampolgárok EU-ba való belépését. Törökország cserébe vállalja, hogy a határain keresztül illegális úton nem enged migránsokat az unió területére, és visszafogadja az onnan visszaküldötteket. Donald Tusk szerint a megállapodással sikerül megállítani a migráció hullámait.
Tusk: Sikerül megállítani a migráció hullámait
Zárónyilatkozatban fogadták el vasárnap az uniós és a török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozója keretében azt a közös akciótervet, amely a remények szerint kulcs lehet a menekültválság megoldásához, és felgyorsíthatja Törökország uniós csatlakozását is.
Törökország erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdekében, az EU pedig 3 milliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását.
A tizenegy pontos zárónyilatkozatban szerepel egyebek közt a terrorizmus elleni közös fellépés, a kül- és biztonságpolitikai párbeszéd megújítása.
A vasárnap elfogadott megállapodással sikerül megállítani a migráció hullámait – vélekedett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs utáni sajtótájékoztatón.
A nyilatkozat új fejezetet nyit az unió migrációs politikájában, amelyben mostantól Törökország is partnerként veszi ki részét – hangsúlyozta Tusk, hozzátéve, hogy a megállapodásnak része a párbeszéd újbóli megnyitása és elmélyítése is az EU-tagjelölt Törökországgal.
A csatlakozási folyamatban december 14-én megnyitják a gazdaság- és pénzügypolitikáról szóló 17. tárgyalási témafejezetet, 2016 első negyedévében pedig további fejezetek tárgyalására nyílhat lehetőség – mondta Tusk.
Davutoglu: Törökország vállalja az illegális migránsok visszatartását
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte: az elfogadott akcióterv része a vízumliberalizáció, amely 2016 októberétől könnyítheti meg a török állampolgárok unióba való belépését. Törökország elkötelezett a vízummentesség érdekében szükséges lépések megtétele mellett, amelyek állásáról jövő márciusban uniós jelentés készül.
Az unió és Törökország vezetői a jövő esztendőtől kezdve évente kétszer tartanak majd csúcstalálkozót.
2016 júniusában lép hatályba az EU-török visszafogadási egyezmény, melynek értelmében visszaküldhető Törökországba az a menedékkérő, aki az unió területén nem kapott menekültstátust. Aki nem jogosult a menekültstátusra, azonnal vissza kell küldeni a származási országba, és emellett hatékonyan kell fellépni az embercsempészet ellen.
Ahmet Davutoglu török kormányfő a sajtótájékoztatón közölte: Törökország vállalta, hogy a határain keresztül illegális úton nem enged migránsokat az unió területére, és visszafogadja az onnan visszaküldötteket.
Üdvözölte az unió azon kezdeményezését, amely szerint országa támogatást kap a szíriai menekültek ellátásához. Elmondta, hogy Törökország a több mint három éve elkezdődött szíriai háború óta 2,2 millió menekültet fogadott be, akikre eddig 8 milliárd dollárt költött.
Hárommilliárd eurós alap jön létre
A zárónyilatkozat rögzíti, hogy a vasárnapi tanácskozáson megjelent állam- és kormányfők létrehozták azt a 3 milliárd eurós pénzügyi alapot, amellyel az unió a szíriai menekültek ellátásának javításához járul hozzá. Magyarország 18 millió eurós támogatással járul hozzá az uniós alaphoz.
A török és uniós vezetők egyetértettek abban, hogy az országaikra nehezedő migrációs nyomás megoldása a tehermegosztás. Abban azonban nem született megegyezés, hogy milyen keretek és szabályok mentén történjen a tagállami és uniós áttelepítési rendszerekhez való hozzájárulás.
A vasárnap elfogadott zárónyilatkozatnak nem része az, hogy az Európai Unió országai között kötelezően szét kellene osztani a migránsokat. Erről a csúcstalálkozót megelőzően Németország mellett Ausztria, a Benelux államok, Svédország, Finnország és Görögország vezetői tanácskoztak Angela Merkel német kancellár kezdeményezésére, de – mint azt Merkel sajtótájékoztatóján közölte – konkrét számokról nem tárgyaltak.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
A francia elnök síkra szállt Európa energia-autonómiája és az atomerőművek építése mellett.
Az Abramsokból ötöt már kilőttek, pedig ezek a páncélosok úgy érkeztek meg Ukrajnába, hogy segítségükkel fordulatot lehet elérni a háborúban.
Aggasztó az ukrán katonák morálja, ami Zelenszkij szerint az online szerencsejátékoknak és a vele járó anyagi veszteségnek is köszönhető. Az elnök levélben kérte a Google-t és az Apple-t, hogy Ukrajna területén távolítsa el a kaszinóalkalmazásokat a szolgáltatásaik közül.
