A gránátokra szánt pénzt is ellopták Ukrajnában

2024. január 30. 09:16

Az ukrán védelmi minisztérium tisztviselői és egy nevenincs fegyverszállító cég vezetői 40 millió dollárnyi összeget vágtak zsebre úgy, hogy soha nem teljesítették a szerződésben foglaltakat.

2024. január 30. 09:16
Révész Béla Ákos
Révész Béla Ákos

Nem csitulnak a korrupciós botrányok Ukrajnában. Az ottani védelmi minisztérium a háború kezdete óta nyakig benne van a leggyanúsabb ügyekben – nem csoda, hiszen fő megrendelője és kifizetője a haditechnikai beszerzéseknek. 

A helyzet annyira reménytelenné vált, hogy tavaly ősszel Zelenszkij kénytelen volt kirúgni hűséges harcostársát, a donorországokban addig emblematikus és körülrajongott védelmi minisztert, Olekszij Reznyikovot.  

Január végén újabb botrányos esetre derült fény. Az ukrán biztonsági szolgálat jelentése szerint olyan méretű közbeszerzési csalás történt, amely a sokat látott korrupcióellenes szerveket is meglepte. 

A védelmi minisztérium képviselői és egy addig sehol nem jegyzett, Lviv Arsenal nevű fegyverkereskedő cég összesen mintegy 40 millió dollár értékű szerződést kötött aknavető gránátok beszerzésére, ám a vállalat soha nem szállított le egy darabot sem a megrendelt százezres tételekből.  

A hatóságok eddig öt embert tartóztattak le, köztük a cég vezérigazgatóját és a védelmi tárca egyik beszerzésért felelős főosztályvezetőjét.  

Még a látszatra sem adtak 

A történet még 2022 novemberében kezdődött, amikor a védelmi minisztérium másfél milliárd hrivnyát (majdnem 40 millió dollárt) utalt át az addig jobbára ismeretlen cégnek egy nagyobb, 120 mm-es tüzérségi lövedékeket és 82 mm-es aknavető gránátokat tartalmazó szállítmányért.  

A kifizetést az imént említett, azóta kirúgott Reznyikov miniszter hagyta jóvá, előlegként a vételár 100 százalékát utalva át a kereskedőnek, aki – elmondása szerint – egy EU-s tagállamból szerezte volna be a szállítmányt. 

A szállításnak 2023 februárjára teljesülni kellett volna, de az ukrán hadsereg egyetlen darabot sem kapott belőle a határidőig.  

Amikor a védelmi minisztérium vizsgálatot indított, kiderült, hogy a Lviv Arzenalnak valóban van exportengedélye egy uniós tagállamból, csakhogy abban az országban egyáltalán nincsenek a szerződésben kikötött lövedékekből, a cégnek és a meg nem nevezett tagállamnak pedig engedélye sem volt harmadik országból szállítani.  

A védelmi minisztérium most letartóztatott főosztályvezetője akkor azzal védekezett, hogy a tárca nem országokkal, hanem beszállítókkal köt szerződést, ebben az esetben pedig nem merült fel, hogy az Ukrajna donorországának számító tagállamnak valójában nincs a megrendelt készletekből. Arra azonban már akkor sem tudott válaszolni, hogy egy noname fegyverszállító cég hogyan kaphatott kiemelt fegyverkereskedői minősítést a védelmi minisztériumtól.  

Egyébként a pénz több mint felét a Lviv Arzenal külföldi számlákra utalta, a maradékot pedig azonnal zárolták a hatóságok, amint kiderült, hogy az egész üzlet csupán az összegek ellopásáról szólt.  

Ezt is ajánljuk a témában

 

Ezért nincsenek külföldi befektetések 

A rendszerszintű korrupció egyre érzékenyebb téma Ukrajnában. Nemcsak a közvélemény dühe zúdul a vezetőkre, de amennyiben a hadsereg látja a kárát, még tovább mélyíti a szakadékot a katonai és a politikai vezetők között. 

Az Európai Unió és a NATO ráadásul alapfeltételként szabta meg a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a korrupció visszaszorítását, de az IMF és a Világbank is kitételként kezeli a kölcsönök folyósítása kapcsán a rendszerszintű sikkasztás befejezését.  

Van egy ennél súlyosabb következménye is a minden héten napvilágot látott eseteknek. Az Ukrajna által várt magánbefektetők két okot jelöltek meg, amiért húzódoznak a pénzüket a háborús államban befektetni. Az egyik a biztonsági kockázatot jelentő háború, a másik a súlyos korrupció. Bár Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon igyekezett megnyugtatni a nyugati világ pénzmoguljait, hogy rendkívül sikeresen küzd a korrupció ellen, a jelek szerint nem sikerült százszázalékosan elhitetni velük, hogy az ukrán gazdaság ezen vetülete stabil és megbízható.  

Zelenszkij társadalmi népszerűsége csökken, ebben pedig szerepet játszik a korrupció is. Bár az állampolgárok zöme nem gondolja úgy, hogy az elnök személy szerint korrupt lenne, a többségük úgy véli, hogy szemet huny a felső vezetés sikkasztásainak botrányai felett, ezáltal pedig igenis felelős a kialakult helyzetért.  

 

Kapcsolódó:

*** 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat 

 

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.

Összesen 35 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
italosiparos
2024. január 31. 13:54
Ez tuti álhír.Az ukrán mintademokráciában a korrupciónak semmi nyoma sincs. Szerintem tuti M.o.-n lopták el a pénzt meg a gránátokat is.Sőt,meg mernék rá esküdni,hogy benne volt a fidesz keze.
Kanmacska
2024. január 30. 19:13
Khon bácsi azt mondaná: Ügyes!
packó_
2024. január 30. 16:35
Franciaország 100 éve megcsinálta Rom-mániát. Most az USA megcsinálja Ukrajnát. Mi a közös bennük? https://mandiner.hu/belfold/2021/12/romanok-lopas-amerikaiak-uzemanyag-vasile-dincu DDD
pollip
2024. január 30. 16:35
A TI korrupciós listáján most léptek előrébb és a világon egyedülállóan három plusz pontot szereztek. Ennyit egy ország sem volt képes javítani:-)))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!