A Nyugat-Balkán országait úgy tűnik az élelmiszerellátást és az energiaválság újra összeköti. A Belgrádban megtartott Nyitott Balkán (Open Balkan) kezdeményezés csúcstalálkozóján ugyanis a vártnál szorosabb kooperáció körvonalazódik. Az együttműködésben nem csak az ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott országok: Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia látnak már lehetőségeket, hanem Montenegró és Bosznia-Hercegovina is.
A Nyitott Balkán kezdeményezés országainak szeptember 2-án megtartott csúcstalálkozóján az élelmiszerhiányra és az egyre mélyülő energiaválságra reagálva aláírtak egy élelmiszerellátást és energiabiztonságot érintő szándéknyilatkozatot .
Ugyanakkor megalakult egy válságcsoport is az ország delegált tagjaiból, amelynek szerepe abban rejlik majd, hogy miután az országok valamelyikében élelmiszerhiány miatt betiltják az alapélelmiszerek és a gabonafélék exportját, az nem vonatkozik majd a Nyitott Balkán országaira, itt folyamatos marad az ellátás.
Az energiabeszerzés terén pedig az államok abban állapodtak meg, hogy a felesleges villamosenergiát egymásnak ajánlják majd fel, optimális áron.
Aleksandar Vučić szerb államfő a csúcstalálkozón rámutatott, hogy a Nyitott Balkán kezdeményezésnek köszönhetően
a tavalyi évhez képest Szerbia és Észak-Macedónia határán 1033-mal több teherautó haladt át.
Tavaly ugyanebben a periódusban mintegy 7000, most pedig már több mint 8000 teherautó lépte át a határt.
Ez annak köszönhető, hogy az adminisztráció csökkentésével a 4-5 óra határon való várakozást 15-20 percre sikerült csökkenteni. Nőtt a kereskedelmi forgalom is a kezdeményezéshez tartózó országok között. Szavai szerint attól függően, hogy melyik két országról van szó 12,5-29 százalékkal nagyobb kereskedelmet valósítottak meg.
Elmondta ugyanakkor, hogy a szabad munkaerőpiac kérdése is hamarosan megoldódik, már csak az észak-macedóniai országháznak kell nyilatkoznia, és megkezdhetik az országok közti közös azonosítószámok kidolgozását, ami alapján munkavízum nélkül vállalhatnak munkát a polgárok a három ország bármelyikében. A szerb államfő kiemelte, a kezdeményezés végre reményt hozott ebbe a térségbe a több éves összetűzések és mindenekelőtt az egymás mellett való elbeszélések után.
A csúcstalálkozó vendégeként Dritan Abazović, Montenegró kormányfője és Zoran Tegeltija, Bosznia-Hercegovina Miniszterek Tanácsának elnöklője is arra mutatott rá, hogy az országaiknak is csatlakoznia kell ehhez a kezdeményezéshez.
Abazović szerint a Nyugat-Balkán országai próbálkoztak már mindennel: falakat emeltek egymás között, háborúkat folytattak, viszályban voltak egymással, egyedül az együttműködést nem próbálták még. Kihangsúlyozta, kérni fogja a kormányától, hogy bár nem részei a kezdeményezésnek, a montenegrói polgárok érdekében delegáljon tagokat a kezdeményezés élelmiszer és energiabiztonságot érintő válságstábjaiba.
Tegeltija is sajnálatát fejezte ki, hogy Bosznia-Hercegovina politikai akadályokat görget a kezdeményezéshez való csatlakozáshoz. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan mindannyian belátják: nekik is szükségük van az ilyen együttműködésre.
A Nyitott Balkán belgrádi csúcstalálkozójára meghívást kapott Magyarország, Törökország, Olaszország és Görögország is.
Végül azonban csak Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere és Mevlüt Çavuşoğlu, Törökország EU-csatlakozásért felelős államminisztere és főtárgyalója tudott részt venni.
Szijjártó Péter rámutatott, az Ukrajnában dúló háború, illetve az energiaellátásra tett pusztító hatása olyan körülményeket teremt Európában, amely a kontinens és az Európai Unió katasztrofális meggyengüléséhez vezet. Így egyértelmű, hogy a bővítési politikának kell lennie az EU legfontosabb politikájának. Hozzátette, az élelmiszerhiány újabb migrációkhoz vezethet, így a 2015-ös forgatókönyv elkerülése érdekében koordinált cselekvésre van szükség a nyugat-balkáni országokkal.
Az energiabiztonságról kapcsán pedig kiemelte, Magyarország nagy bajban lenne, ha nem épült volna meg a Török Áramlat, ugyanis jelenleg ez a csővezeték az egyetlen biztonságos és megbízható tranzitútvonal.
Megállapította,
az európai gazdaság szenved, hiszen éppen a koronavírus-járvány után az ukrajnai háború ismét „padlóra küldte" Európát.
Szavai szerint a nyugat-balkáni közös piac kiterjesztése mindenképpen Európa segítségére lenne, hiszen Magyarország például az utóbbi évtizedben 87 százalékkal növelte a kereskedelmi forgalmát a belgrádi csúcstalálkozón jelen levő országokkal.
A Nyugat-Balkán országai, mindenekelőtt a valamikori Jugoszlávia szétesése után, illetve a folyamatos politikai ellentétek miatt, eddig nem nagyon terveztek közösen. Mint arra Dimitar Kovácsevszki, Észak-Macedónia miniszterelnöke rámutatott,
30 év telt el úgy, hogy a Nyitott Balkán országai nem tettek azért, hogy az energiabeszerzés és ellátás kapcsán az országok közötti kapcsolódást bővítsék, vagy a meglévő hálózatokat felújítsák.
Észak-Macedónia példáján szemléltette a Nyitott Balkán országait érintő nehézségeket. Kiemelte: ahhoz, hogy az áramot olyan áron tudják tartani, amit a polgárok el tudnak viselni, az árkülönbséget az állami költségvetésből kell pótolniuk. Észak-Macedónia a múlt héten 50 millió eurót utalt át a villamosenergia előállításával foglalkozó cégeknek. Ezzel a szavai szerint az előállítás költségeinek 80 százalékát fedezték.
Elmondta, ahhoz hogy a Bitola Hőerőmű és a Negotino Hőerőmű, illetve az összes vízerőmű teljes kapacitásait ki tudják használni, olyan energiahordozó beszerzésére van szükség, amelyek ára jelenleg rendkívül magas.
A legjobb minőségű szén Albániában és Görögországban van, de ők is megemelték az árakat. Amíg – nem is olyan régen – 43 euróért be tudtuk szerezni a szén tonnáját, most 93 euró. A kőolaj és kőolajszármazékok árának növekedésével pedig a hazai áramtermelés költségei is magasabbak – mondta Kovačevski. Kihangsúlyozta, a megújuló energiaforrásokban látnak lehetőségeket, mindenek előtt a napelemparkok felállításában, ám azok megépítésén regionális projektumként gondolkodnak, amit Szerbiával és Albániával közösen építenének ki.
Kovacsevszki kihangsúlyozta, Szerbia jelentős mennyiségű földgázzal rendelkezik, ám Szerbia és Észak-Macedónia között nem épült ki összekötő csővezeték, amire nagy szükség lenne. Ez a két ország középtávú tervei között szerepel most, ahogy az Észak-Macedónia és Görögország közötti csővezeték is, amivel az LNG-terminálra tudnának csatlakozni.
Mint mondta, folynak a tárgyalások a görögországi munkálatok kivitelezőjével, és miután Thesszalonikitől Észak-Macedóniáig kiépül a csővezeték, azt Szerbia és Albánia irányában is folytatni szeretnék, hiszen az albán kikötő kiemelten nagy lehetőségekkel rendelkezik az LNG és más energiahordozó beszerzése terén.
Tárgyalásokat folytatnak Bulgáriával is, hiszen már épül az az interkonnektor, amin keresztül a görög kikötőből Szerbia az LNG-t kapja majd. Észak-Macedónia is szeretne erre a vezetékre is rácsatlakozni.
„Az elmúlt 30 évben nem újítottuk fel a magasfeszültségű hálózatot Észak-Macedónia Koszovó és Montenegró között, ami most gondot okoz, hiszen a felesleges áramot nem tudjuk továbbítani. Ez is a középtávú terveink között szerepel” – sorolta a terveket a miniszterelnök.
A Zorana Mihajlović, Szerbia bányászati és energiaügyi minisztere, valamint Belinda Balluku, Albánia infrastrukturális és energiaügyi minisztere által aláírt együttműködési szándéknyilatkozat alapján az Albániában tervezett LNG-terminál és a villamosenergia-kapacitások bővítése mellett, a zöld energiaforrások terén alkalmazott tudományos tapasztalatok cseréjével a szállítási és tárolási kapacitásokra fektetik a hangsúlyt.
Edi Rama, Albánia kormányfője elmondta, hogy bár nagyobb mennyiségű földgáz- és kőolajtartalékokra leltek Délkelet-Albániában, a Shpiragu hegység területén, ám azok feltárási munkálatai még folynak, mégpedig a Shell vállalat vizsgálja, hogy a kommerciális kitermelést milyen mértékben lehetséges megvalósítani. Nagy mélységen vannak ugyanis ezek a tartalékok, így a kitermelés kiadásainak költségei mentén kell annak felhasználási lehetőségeit elemezni.
Rama miniszterelnök kihangsúlyozta, Albánia és Szerbia együttműködése mindenek előtt arra irányul, hogy az országok 100 százalékban áttérjenek a megújuló energiaforrásokra. Albánia nagy mértékben függ a vízerőművektől, míg Szerbia a hőerőművektől. Miután Szerbiának nagy szüksége van szénre, ez az a terület, amelyben mindkettőjük érdeke érvényesül.
„Albánia történelmi jelentőségű lehetőséget kapott arra, hogy átgondolja a Vlora-kikötő lehetőségeit. Folyamatban van egy projektum, ami alapján a kikötő LNG-terminállá alakul át. A Vlora vízerőmű ugyanakkor nagyobb infrastruktúrával több villamosenergiát tud majd előállítani kőolajból. Ez a projektum köti majd össze Albániát Észak-Macedóniával és Koszovóval” – fogalmazott Rama, majd hozzátette, Albánia energiakivitellel kíván foglalkozni és teljesen függetlenné válni, ám ehhez beruházásokra van szükség, de egyelőre nem tudja még a saját szükségleteit sem ellátni.
Aleksandra Vučić kiemelte, miután nehéz télre számítanak,
az energiahordozók beszerzésében a Nyugat-Balkán együttesen kér majd segítséget az EU-tól.
Arra kérik majd az európai közösséget, hogy az energiabeszerzés terén vonják be őket is az EU egységes rendszerébe. Mint mondta, ez jelentősen megkönnyítené a tél átvészelését nemcsak a Nyitott Balkán országai, hanem Bosznia-Hercegovina és Montenegró számára is.
Vučić kihangsúlyozta, ha Szerbiának lenne jó földgázkapcsolata Észak-Macedóniával, akkor most nem lenne gondjuk az árammal, jutna földgáz mindkettőjüknek, hiszen nekik nincs kellő mennyiségű földgázuk, Szerbiának pedig nincs kellő mennyiségű tározókapacitása. Az együttműködés tehát ezen a téren is elemi érdek.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
„Hát, ez nagyon fog tetszeni otthon a gyerekeknek” – mondta a külügyminiszter.
A nyolcmilliárd forintos befektetéssel nagyjából 150 új munkahelyet teremtenek.
Sencsen városa is fölkerül a magyar gazdaság térképére. Szijjártó Péter komoly bejelentést tett.
Erre Szijjártó Péter azt a mondást idézte, hogy „a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz”.
Több mint 50 millió ember lakóhelye van veszélyben, és nincs jele az enyhülésnek.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
