Volt cseh államfő: A V4-ek sosem tudtak közös nevezőre jutni

2016. február 15. 13:47
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök úgy véli, a visegrádi országok szavának súlya van az európai vitákban, Václav Klaus volt cseh államfő szerint azonban a tagoknak sosem sikerült megtalálniuk a közös hangot, az eredmények pedig messze alulmúlják a korábbi várakozásokat. A politikusok a hétfői V4-es találkozó előtt fejtették ki véleményüket a visegrádi csoport negyedszázadáról.

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint a visegrádi csoport tiszteletet vívott ki magának Európában, és a szavára figyelnek, míg Václav Klaus volt cseh államfő úgy véli, hogy a V4-es együttműködés tartalom nélküli üres forma, és a tagországoknak lényegében sosem sikerült megtalálniuk a közös nevezőt.

A hétfőn Prágában tartandó V4-csúcsértekezlet előtt az említett politikusok a sajtóban egymástól lényegesen eltérő véleményeket fogalmaztak meg a visegrádi csoport negyedszázadáról.

Sobotka: A visegrádi országok szavának súlya van

„A visegrádi csoport Európában kivívta partnerei elismerését, tiszteletét, és szavának az európai vitákban súlya van” – írta Sobotka a Právo című baloldali napilapban megjelent évfordulós cikkében. Sobotka szerint a V4-ek olyan tapasztalatokat szereztek a társadalom demokratikus átalakításában és országaik uniós csatlakozása folyamán, amelyek „egyedi tőkét jelentenek”, s nagyon jól hasznosíthatóak olyan országokban, amelyekben még nem zajlott le a rendszerváltás.

A miniszterelnök elismeri, hogy a V4-ek „soha nem volt és nem is lesz monolit blokk”, s mindig lesznek olyan kérdések, amelyekben eltér egymástól a négy tagállam véleménye. Szerinte azonban ez nem hátrány, hanem előny, mert az erőket a közös célokra lehet összpontosítani.

Klaus: A visegrádi együttműködés csak egymás mellett való barátságos elbeszélés

A visegrádi csoport létrehozása nem a közép-európai országok találmánya, hanem „az Európai Unióból jött ötlet” – állította Václav Klaus a Mladá Fronta Dnes című liberális lapban megjelent írásában. Úgy vélte, hogy az EU régi tagállamai ezzel akarták elodázni a kommunizmustól megszabadult kelet-európai országok felvételét az unióba, illetve beengedését saját piacaikra.

Az EU-szkeptikusként ismert volt cseh államfő szerint a közép-európai országoknak a kilencvenes évek közepén működő CEFTA-n (Közép-Európai Szabadkereskedelmi Övezet) kívül „soha nem sikerült közös álláspontot megfogalmazniuk az EU-val szemben, illetve ha ez sikerült, akkor Brüsszelbe érkezve az egyik vagy a másik ország megfeledkezett róla”.

Példaként a migránskvótákat említi, amelyet a V4-ek ugyan közösen elutasítottak, de a végső brüsszeli döntéskor Lengyelország kilépett a sorból, és mégis megszavazta. Klaus szerint a migránsválság kapcsán a V4-ek gyenge láncszeme Csehország. „A mai lengyel kormánynak, (Robert) Fico kormányának, illetve Orbán (Viktor) kormányának állásfoglalásai sokkal nagyobb önbizalommal vannak tele, mint a cseh kormány állásfoglalásai” – írta a cseh exelnök.

A visegrádiak elmúlt 25 éve nem más, mint „barátságos elbeszélés egymás mellett”, és az együttműködés eredménye „messze elmaradt a várakozásoktól” – olvasható a Lidové Noviny című konzervatív napilap elemzésében.

Visegrádból Európa-ellenes szövetség lett

A lap megszólaltatta Rudolf Kucera történészt, aki a kilencvenes években Václav Havel akkori cseh államfő tanácsadója volt közép-európai ügyekben. Kucera kifejtette, hogy a visegrádi együttműködés mára nagyon eltért eredeti céljaitól, s lényegében EU-ellenes paktum lett. „Visegrádból Európa-ellenes szövetség lett, ma ez egy EU-ellenes soviniszta társulat. Az eredeti eszme teljes egészében kiveszett” – nyilatkozott Kucera az újságnak.

Megjegyezte: a projekt sikertelenségében nagy szerepet játszott Václav Klaus, aki az együttműködést cseh nemzeti érdekekre hivatkozva éveken át megpróbálta megtorpedózni, illetve az, hogy 2004-ben a V4-ek felvételt nyertek az EU-ba, ami szerinte felszínre hozta az érdekellentéteket.

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egy cikken belül miért kell ugyanazt háromszor megismételni?

Mivel a csehek sem akarnak muszlimokat befogadni jobban járnak a V4-es csapattal. Nem tudom a csehek mennyire németbarátok vagy mennyire függnek a németektől.

Rudolf Kucera történész nemcsak azt kell tudni, hogy Václav Havel egykori cseh államfő tanácsadója volt közép-európai ügyekben, hanem azt is; együtt működött a Charta 77-es mozgalommal.
E mozgalmárok által kibocsájtott nyilatkozathoz csatlakoztak a következő magyarországi személyek:

"Nyilatkozat

Szolidaritásunkat fejezzük ki a Charta '77 aláíróival és elítéljük az ellenük alkalmazott repressziót. Meggyőződésünk, hogy az emberi és állampolgári jogok védelme egész Kelet-Európa közös ügye.
Budapest, 1977. január 19.

Kis János filozófus, Kenedi János kritikus, Bence György filozófus, Vezér Erzsébet irodalomtörténész, Haraszti Miklós író, Dalos György író, Szabó Miklós történész, Márkus György filozófus, Márkus Mária szociológus, Kardos Julianna vegyész, Heller Ágnes filozófus, Háber Judit szociológus, Fehér Ferenc filozófus, Donáth Ferenc közgazdász, Tordai Zádor filozófus, Petri György író, Pap Mária nyelvész, Csallogh Zsolt író, Nádas Péter író, Eörsi Istváni író, Mészöly Miklós író, Olvashatatlan aláírás, Pór Péter irodalomtörténész, Réz Pál kritikus, Csoóri Sándor költő, Jánossy Ferenc, Erdélyi Ágnes filozófus, Ludasy Mária filozófus, Sós Vilmos filozófus, Várady Szabolcs költő, Radnóti Sándor kritikus, Fodor Géza esztéta, Donáth Péter."

A másolat az eredetivel szó szerint azonos.
(Magyar Országos Levéltár, -288f 11/4265. MSZMP PB.)"

Úgy gondolom ez segít eligazodni, hogy Rudolf Kucera miért mondja azt amit mond és milyen ideológiából eredeztethető.

Bizony, bizony. A történélsz úr felejtő, vagy ....

"A visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében.

Új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot. A Buda–Brünn útvonal főbb állomásai Esztergom, Nagyszombat és Holics voltak. Buda és Brünn teljes árumegállító jogot kaptak. A lengyel-orosz kereskedelem magyarországi központja Kassa lett.

Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte."

Már a Habsburgok is tudták, nem kell aggódniuk, a csehekre mindig számíthatnak, ha a birodalom népeit kell ütni. Adni nem kell nekik semmit, elég ígérni.

Erről sem szabad elfeledkezni:

"Ennek az együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. Eredetileg Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi fekete március és a bányászjárások után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában."

Mind ahogy arról sem, hogy az uniós tervek között először a Lengyelország, Magyarország, Csehország szerepelt a csatlakozási listán. Ez akkor változott meg az unió vezetése részéről, amikor rádöbbentek, hogy egy Közép Európai összefogás kezd kialakulni. Így úgy döntöttek egyszerre csatlakoztatják az országokat és nem több lépcsőben. Ezt a gazdasági számítások is igazolták, mivel ezzel a fejlett országok piaca nagyobb mértékben bővült.

Az elmúlt évszázadok történetét végig kíséri, hogy az európai nagyhatalmak Közép Európa országainak a megosztására törekedtek. Ehhez csatlakozott Oroszország, majd a Szovjetunió is.
A régi elv, "divide et impera", (oszd meg és uralkodj), mely minegyik birodalomra, vagy ennek irányába mutató szervezetre igaz. Ezt az elvet követték a VH utáni határok megrajzolása során , és ezt az elvet követik napjainkban az uniós alapító országok is, melynek egyik zászlóvivője Merkel kancellár.

Már megint okoskodsz, ahelyett hogy utánanéznél.

A visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével.

Ennek az együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés.

3:3 majd Csehszlovákia felbomlásával lett négy.

LOL
Az volt a majom aki téged összehozott, pedig jobban tette volna ha kis széket csinál.

Nemcsak tanulatlan vagy, de még tanulni se akarsz. Hol írtam az 1335 évhez kötődően szlovák királyról? Sehol.
Szlovákia pedig csak úgy jött szóba, hogy Csehszlovákia kettévált és létrejött Csehország és Szlovákia. Így lett a V3-ből V4.

Már ne is haragudj, de ez miatt a bővített mondatod miatt az ezután leírtakat sem tudom komolyan venni.
Ezt írtad:
"A V-4kben az a szép, hogy emléket állítanak a középkori királytalálkozónak, amikor is a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák király Visegrádon találkoztak egymással."

Tényleg nincs fogalmad sem arról, hogy olyan entitás, hogy Szlovákia nem létezett? Hogy a II.vh. alatt - elszakadva a csehektől - létrehoztak ugyan egy náci-, egy nagyon náci államot, a náci Tiso vezetésével, amely egy kis ideig létezett, de szlovák királyság és szlovák király sosem volt!!
Amit Szlovákiaként kell ma ismernünk, az a magyar Felvidék, ezer éven át a Magyar Királyság része.

Magyarországnak az ezer éves, csonkoltság nélküli - állami határokra való jogát kell (ha már ilyenre szánná el bárki magát) hangoztatnia.
Ez a terület nem egy másoktól kapott ország, ezt a magyarság szerezte meg magának és védte meg súlyos harcok árán, ezer éven át. Ez az ország ezen a területen tényező volt Európában.
Ez egy Európában példátlan identitású szentség. A Szent Korona szentsége.
Nincs még egy ország, amely ekkora erkölcsi jogosítvánnyal rendelkezne a területe felett, mint Magyarország az ezer éves határai felett.
Hogy ehhez ki miként viszonyul, az már más kérdés.
De, mielőtt valaki esztelennek tartana, meg kell mondjam, ma ez (még?) nem aktualitás.

Ennek ellenére, azt mégis állítom, hogy eljött az ideje előbb-utóbb, szóba hozni, napirendre venni - az európai elcseszett határokkal együtt.

A V4-ek tartós szövetségében nem hiszek, fentebb már sokan kifejtették ez irányú kételyeiket, csak ismételni tudnám.
A lengyel barátsággal pedig csínján bánnék.
Jó ha van, de ne feledjük a várnai csatát, ahol a magyar történelem - lengyel balfaszoskodás miatt - negatívba fordult. Örülnék, ha a jövőben jó oment jelentenének számunkra a lengyelek.

Ballib kormányok nem ápolták a V4-et-finoman fogalmazva.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés