Túl 1541-en

„Jöhetnek-e tömegével turistának, családlátogatónak álcázott török gazdasági migránsok? Eddig is jöttek. És vagy kaptak munkavállalási engedélyt, vagy eltűntek a szürke zónában, vagy hazamentek, mert otthon jobban kerestek. A török korrupciós hálózatok esetleg a Schengen-zónába való beutazásra jogosító biometrikus útlevélhez juttathatnak nem törököket – szól egy másik érv. Akkor viszont mit tesznek azon országokkal, ahol most is gyanús rokoni, üzleti, politikai kapcsolatok révén telepednek le bizonytalan eredetű vagyonos személyek? Mi lesz a londoni, bécsi stb. orosz, ukrán, kazah oligarchákkal, arab sejkekkel, a nálunk kötvényt vásárolva letelepedő ázsiaiakkal?

A szabad utazás lehetőségének tapasztalata erősíti a civil társadalmat, a polgári erényeket. Törökország polgárainak tekintélyes része nyugatinak tartja magát, világi elveket követ, a legkevésbé sem fanatikus. Világot akarnak látni, és nem fogják magukat turistának álcázva elfoglalni a budai Várat, mint elődeik 1541-ben tették. A korlátozások éppen a Nyugat-ellenes, demokráciaellenes és nacionalista érveket erősítik. Végső soron mindenféle szélsőséget.”