Jelenleg tehát valójában nem tudja az ausztrál kormány fedezni a növelni kívánt védelmi kiadásokat, de ez nem azt jelenti, hogy a közeljövőben se tudná vagy akarná növelni azokat.
A világelső: az USA fegyverkezési tervei
A védelmi kiadásokat 8 százalékkal megemelték, mikor a Kongresszus tavaly decemberben elfogadta a 858 milliárd dolláros törvényjavaslatot. GDP-arányosan egyébként az USA rengeteget költ katonai kiadásokra. A törvényjavaslat tartalmaz jelentős fizetésemelést a szolgálatban lévőknek, valamint megerősíti Ukrajna és Tajvan katonai támogatását is. Maga a jogszabály 817 milliárd dollárt engedélyezne a védelmi minisztérium számára, ami 45 milliárd dollárral magasabb, mint ami Biden kérelme volt.
A 2023-as pénzügyi évre vonatkozó emelés célja az infláció hatásainak kezelése volt. A törvényjavaslat összefoglalója szerint 12,6 milliárdot szánnak a vásárlásokat, 3,8 milliárdot a katonai építési projekteket, valamint 2,5 milliárdot az üzemanyag-vásárlásokat érintő inflációs hatások kompenzálására. Ezen kívül ennek a keretében fogják megerősíteni a kibervédelmet, valamint a légierő és szárazföldi erők védelmi képességét is.
A válságban lévő britek…
A jelenlegi miniszterelnök, Rishi Sunak határozottan jelezte, hogy nem szeretné emelni a védelmi kiadásokat a GDP 3 százalékára, mint elődje, helyette a 2-2,5 százalékot tartotta reális célkitűzésnek. Egy 2,5 százalékos célkitűzés is jelentős emelést mutat. Az Egyesült Királyság a NATO tagországok közül így is második helyen áll a védelmi kiadásokat tekintve és ezt tervezik még tovább emelni válaszul az orosz-ukrán háború fenyegetésére.
A németek is felébredtek
Németországban szintén vége a pacifista magatartásnak. Japánhoz hasonlóan szeretnék, ha védelmi kiadásaik elérnék a GDP 2 százalékát, mindezt úgy, hogy az utóbbi években 1 százalék környékén tartották a védelmi kiadásokat. Németországnak ez azért lesz nehéz, mert évtizedekig a növekvő jóléti kiadásokra koncentrált, nem a fegyverkezésre. Ez oda vezetett, hogy a magas rangú katonai tisztviselőik kiöregedtek, a haderő leharcolttá vált. Továbbá a friss védelmi miniszterváltás is fennakadásokat okoz rövid távon. A kancellár egyúttal fegyverrendszer-beszerzéseket is bejelentett: Izraeltől csúcstechnológiás drónokat, az USA-tól F–35-ös repülőgépeket vásárolnak.