A mai árfolyamon nem kevesebb mint 780 milliárd forintot költ hadiipari fejlesztésekre Szerbia. A szerb hadsereg fél éven belül hazai gyártmányú, önmegsemmisítő drónokat is hadrendbe állít.
Szerbia – ahogyan a világ számos országa is fegyverkezik manapság – az elkövetkező időszakban érdemben megerősítené a katonaságát és a fegyveriparát. Amíg az állami költségvetésben még a múlt év végén a védelmi minisztérium számára 1,37 milliárd eurót, az ország GDP-jének 2 százalékát irányozta elő erre az évre. Sőt, év végéig további 700 millió eurót fektet korszerűsítésbe, és a hazai hadiipari beruházásokba is.
A 2024-es év szeptember végéig mintegy 200 hazai gyártású harci járművet, valamint rakétavetőt és egyéb fegyver megvásárlását tervezi Szerbia. Aleksandar Vučić (Alekszandar Vucsity) szerb államfő ezt a döntést azzal magyarázta, hogy az egész világ fegyverkezési versenybe kezdett, Szerbiának is követnie kell a trendeket.
Az idei első beruházások vélhetően meg is történtek még a napokban Abu Dzsabiban megtartott Nemzetközi Fegyverkezési és Hadikiállításon (IDEX), hiszen ott helyben, az államfő bejelentése szerint legalábbis, úgynevezett kamikaze- (önmegsemmisítő) drónokat vásárolt Szerbia az Egyesült Arab Emírségektől.
Arról ugyan az illetékesek nem számoltak be, hogy pontosan kitől, mennyit és mennyiért vásárolt, azt viszont kihangsúlyozták, hogy várhatóan
Bejelentések szerint az ország nagy hangsúlyt fektet a saját gyártású drónok és pilóta nélküli repülőgépek előállítására. Mint azt a szerb államfő elmondta, Franciaország már le is szállította a Mistral infravörös célkövető föld-levegő rakétákat. Ezeket fogja a szerb hadiipar a PASARS légvédelmi rendszerre integrálni.
Ám nem csak a drónok állnak Szerbia figyelmének középpontjában, hiszen még tavaly tárgyalásokat kezdett 12 francia Rafale vadászgép megvásárlásáról. Ezek a tárgyalások még folynak a gyártóval, ezt Vučić is megerősítette. Elmondta, hogy a Rafale-gépekkel a védelmi rendszerre fordított legnagyobb beruházást tervezi az országa, azokra ugyanis 3 milliárd eurót kívánnak költeni.
A tangosix.rs internetes portál beszámolója szerint a tervezet több mint 200 harci jármű 109 darab szerbiai gyártású Miloš páncélozott harci járművet, 39 darab Lazar páncélozott járművet, 26 darab M-84-es tankot jelent, 26 darab korszerűsített BVP gyalogsági harcjárművet, 20 darab (8 moduláris és 12 digitális) korszerűsített Oganj önjáró ágyút, 12 darab Gvozgyika önjáró tarackot, valamint 60 darab Alas rakétát, amit az Oganj moduláris rendszerébe integrálnak majd. Mint arról az internetes portál beszámolt, a kiállításon Aleksandar Vučić kiemelte, Szerbia kész további 100 millió eurót beruházni azoknak a harci drónoknak a megvásárlásába, amit a PR-DC, vagy pedig az EdePro, esetleg más állít elő.
– állapította meg a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva Božidar Forca (Bozsidár Forca) nyugalmazott szerb tábornok. Megítélése szerint a szomszéd országok közül csupán Magyarország és Románia különít el több pénzt ezekre a célokra. Mint kihangsúlyozta, a katonai költségvetést minden országban felosztják a működési költségekre, fegyverbefektetésekre és haditechnikai beruházásokra, ami általában 50, 30, 20 százalékos juttatást jelent. Leszögezte: azzal, hogy Szerbia 5000 főre növeli majd a speciális egységeit, a GDP három százalékára ugrik a védelmi költségvetés.
A szerb elnök a napokban bejelentette azt is, hogy a védelmi minisztériuma meghirdette a hadsereg elitegységeibe történő toborzást. A terv az, hogy a jelenlegi 1500 fős létszámot a közeljövőben 5000-re növelje. A jelentkezők számára, hogy még csábítóbbá tegyék a különleges egységekben való szolgálatot, ezen katonák bérét jelentősen megemelik.
Ugyanakkor, az államvezetés szerint nem csak a különleges egységeknél lenne szükség bővítésre, hanem a teljes állományt is fel kellene duzzasztani, hiszen az új fegyverek érkezésével és a korábbiak korszerűsítésével, legénységhiány is felmerült. Ezt szintén Vučić állam elnök közölte, amikor beszámolt arról, hogy a szerb hadiipar a rakétatüzérség továbbfejlesztésén dolgozik. Illetve azt is megemlítette, hogy a régi tankokat is bevethetővé teszik; az év végéig 40 tankot korszerűsítenek. Az elmúlt években több harci járművet újítottak fel, illetve új akkumulátorokat szereztek be.
Aleksandar Vučić szerint nagy az érdeklődés a szerbiai hadászati eszközök iránt. Nincs az a mennyiség, amit ma nem lehetne eladni a piacon, így kiemelte, el fogja rendelni, hogy a legyártott fegyverek és töltények mintegy 30 százaléka az országban maradjon. Kihangsúlyozta: Szerbia csak a többletet engedheti ki az országból.
A szerb hadiipar azonban annak ellenére, hogy a kereslet megnőtt, csak nehézségek árán tudja beszerezni a nyersanyagot és az alkatrészeket, továbbá a szakemberhiány is akadályozza a termelés maximális kapacitásra növelését. Nem csak a nyersanyag beszerzése okoz gondot. Az ország külföldi vásárlásait egyelőre akadályozza az ukrán–orosz háború is, így Aleksandar Vučić szerint, a fantasztikus fegyvernek számító, orosz fejlesztésű önjáró légvédelmi Pancir rendszerekhez sem tud az országa hozzájutni. A szerb államfő a Pancir–S1M-et emelte ki, amit már megrendeltek, és az összeg egyharmadát előre ki is fizették. Illuzórikusnak nevezte azt a feltételezést, hogy a fegyverek leszállítására sor kerülhet a közeljövőben. Kihangsúlyozta,
A hazai fejlesztések terén Vučić kitért arra, hogy a NORA önjáró tüzérségi ágyúhoz KAMAZ jármű-alvázakat használnak fel, ez a megoldás ugyanis mintegy 200 ezer euróval olcsóbbá teszi a gyártást, mintha azok MAN-alvázakkal készülnének. Mint rámutatott, nem csak olcsóbbak, hanem gyorsabbak is lesznek ezek az ágyúk, a cél ugyanis az, hogy két perc alatt be tudják magukat ásni és egy perc alatt 12 darab 155 milliméteres lövedéket legyenek képesek kilőni. Szóba került annak lehetősége is, hogy a 200 milliméteres lövedékkel 70 kilométerre növelik a hatótávot.
Szerbia most először képviseltette magát négy céggel az IDEX-en. Saját standdal rendelkeztek, az állami tulajdonú Jugoimport SDPR harcászati termékek kereskedelmével és gyártásával foglalkozó cég dominált a szerbiai standon, de jelen volt még az EDePro, illetve a PR-DC és a Šumadija Dinamics magáncégek is. A szerbiai hadiipar továbbra is túlnyomórészt lőszereket kínált.
A PR-DC már bemutatkozott drónjaival tavaly is. Az egyetlen szerb cég volt akkor, amelyik kiállított, ma viszont már a legaktívabb hazai cégnek számít, aki az IDEX után a márciusi dubai World Police Summit-on is jelen lesz.
Bejelentések szerint a Szerbiai Katonaság Műszaki Vizsgaközpontja (Tehnički opitni centar) vizsgálat alá vette a PR-DC pilóta nélküli harci repülőket, de ugyanakkor az év végig várhatón a Jugoimport SDPR Gavran (Holló) elnevezésű kamikaze drónját is vizsgálni kezdik.
Míg a PR-DC pilóta nélküli légijármű, ami egyben a megnevezése szerint multikopter is, 12 darab 60 milliméteres tölténnyel van felszerelve. Mint arról a cég tulajdonosa, Željko Mitrović (Zselyko Mitrovity) Abu-Dzabiban beszámolt, tavaly év vége óta a harci drónokat kipróbálták, tökéletesítették az automatizálást és a mechanizmust is, így az eszköz a szavai szerint 100 százalékos pontosságú, precíz lézeres méréseket végez és kamerákkal van ellátva, amelyek valós digitális irányzékot adnak. Mitrović beszámolt arról is, hogy az új, pilóta nélküli repülőjük 81 és 120 milliméteres töltetek kilövésére is képes.
(Foto:a Gavran drón)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A lengyelek 2023-ban már így is kétszer annyit költött fegyverkezésre GDP arányosan, mint amennyit a NATO elvár a tagállamaitól.
Az ENSZ lépése boríthatja a Balkánt.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
