Teljes kudarc Márki-Zay migránsszámlálós kampánya, ráadásul senki sem tudja, miféle migránsokról beszél az ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Nyilatkozataiban emlegette a letelepedési kötvényt vásárló gazdag külföldieket (akiket Új-Zéland most épp egy új programmal igyekszik becsábítani az országba). A Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Kovács Gergő szerint viszont feltehetőleg 2019-es KSH-adatokat használt a politikus, így ezzel határon túli magyar embereket és önként hazánkba költöző uniós állampolgárokat listázott (vagy inkább számolt össze) Márki-Zay. A politikus közgazdaságtani tévedése, amikor a képzetlen külföldiek tömeges bevándorlását pozitívnak nevezi. Politikai tévedése pedig az, hogy az unión belüli, többnyire magyar beköltözők esetében már negatív kampányt indított.
Márki-Zay: Inkább pozitív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás
Az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatai és tudományos kutatásai fényében meglepő, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint jótékony hatásai vannak a tömeges bevándorlásnak.
Ezt ő egy példával próbálta bemutatni: a Castro idejében Floridába menekült kubaiak kapcsán kifejtette, hogy „egy nagy horderejű amerikai kutatás, és a tudósok azt állapították meg, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás a térség gazdasági fejlődésére”.
Érdekes egybeesés, hogy pont a kubai bevándorlókkal érvelt a miniszterelnök-jelölt, miközben Magyarországon már egy kubai származású sztárközgazdász, George Borjas tartott előadást a tömeges kubai bevándorlás hatásáról az USA gazdaságára nézve. A sztárközgazdásszal exkluzív interjút készített a Makronóm.
Borjas professzor elemzést írt arról, hogy az 1980 körül az USA-ba áramló kubai tömeg (125 ezer fő) hogyan szorította le jelentős mértékben a miami dolgozók fizetéseit. E kutatásban David Card 1990-es elemzését ismételte meg, amely még azt állította, hogy a bevándorlók nem gyakorolnak hatást a hozzájuk hasonló őslakosok fizetéseire, így egy évtizedes tévhitet cáfolt meg. Borjas cikkéből kiderül, hogy
A pozitív hatások tehát legfeljebb a nagyvállalatoknál kereshetők, amelyek a tömeges bevándorlásból a hazai munkavállalók kárára tettek szert extraprofitra. A bérek leszorítása pedig általában oda vezet, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek növekednek, az alacsony keresetűek körében a szegénység és kirekesztettség pedig gyakoribbá válik – mutatott rá korábban a Makronóm.
A képzetlen migrációt támogatná, a képzettek és vagyonosak letelepedésekor migránsszámlálót indít
Márki-Zay eközben migránsszámlálót plakátolt ki a röszkei határnál, illetve többszáz továbbit szerte az országban. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, bár akciójától még ellenzéki partnerei is idegenkedtek, arról beszélt, hogy az Orbán-kormány számításai szerint 55 297 embert telepített Magyarországra. Köztük lehetnek a letelepedési kötvénnyel rendkívül magas összegek befektetését vállaló külföldiek. Maga Márki-Zay is hivatkozott nyilatkozataiban a letelepedési kötvény programra.
Úgy tűnik, a határon túli magyarokat és uniós állampolgárokat listáz migránsként Márki-Zay
A Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Kovács Gergő ugyanakkor másképp látja. Szerinte szó sincs erről és az 55 297-es szám a KSH adatbázisából származik, és az összes, 2019-ben hazánkba érkező külföldi bevándorlót tartalmazza.
Mint arról a 24.hu beszámol: „a részletes bontásból kiderül, hogy közülük 38 511 Európából, 12 546 Ázsiából, 2736 Amerikából, 1412 pedig Afrikából érkezett. Más megközelítésben 10 495 uniós állampolgár, 21 185 ember Ukrajnából jött, összesen 28 439 pedig valamelyik szomszédos országból, így egy részük feltehetőleg határon túli magyar. Márki Zay migránsszámlálója tehát őket is összesíti, viszont csak 2019-re vonatkozóan.”
A december 23-i cikk szerint Kovács Gergő hozzátette:
„ezeket az embereket senki nem telepítette ide, hanem ideköltöztek,
mert azt szerették volna csinálni és lehetett nekik. És amúgy sincs velük semmi baj, örüljünk, hogy idejöttek. Ez a totális hazugság egyelőre, amit kampányként az ellenzéktől kaptunk.”
Korábban már a Mandiner is rámutatott erre. Mint írtuk: Márki-Zay Péter „betelepített migránsnak”, illetve „bűnözőnek” titulált, alighanem legálisan letelepedő külföldi állampolgárok döntő többsége uniós tagállamból érkezett Magyarországra, és az 55 ezer főben többezer, vélhetően kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyar is van. Pedig a polgármester félreérthetetlenül az „Európai Unión kívüli migránsokról” beszélt a tájékoztatóján.
Manipulálna, de nem sikerül neki
Összegezve elmondható, hogy Márki-Zay Péter migrációval kapcsolatos állításai ellentmondásosak és ami azokból értelmezhető, az is teljesen téves közgazdasági értelemben, az eredeti kutatás félreértésére vall a közgazdász-diplomával rendelkező miniszterelnök-jelölttől.
Politikai akciói során ráadásul a letelepedési kötvény program résztvevőit emlegeti – miközben például Új-Zéland épp az elmúlt hónapokban igyekszik saját letelepedési programjával becsalogatni a leggazdagabb külföldieket.
A fejlett országok, mint Új-Zéland nem származási alapon számlálnak vagy listáznak embereket, hanem azok érdemei és teljesítménye alapján igyekeznek őket bevonzani, hogy külföldi tőkével és tudással gazdagodjon a hazai gazdaság.
Ráadásul Márki-Zay migránsszámlálója olyan adatokra épít, amelyek többnyire épphogy unión belüli illetve határon túli magyar embereket tartalmaznak. Márki-Zay számos kisebbséget megsértett már, korábban például Jobbikos hagyomány nyomán zsidó politikusok számáról beszélt a Fidesz kapcsán.
A politikus közgazdaságtani tévedése, amikor a képzetlen külföldiek tömeges bevándorlását pozitívnak nevezi. Politikai tévedése pedig az, hogy az unión belüli, többnyire magyar beköltözők esetében már negatív kampányt indított.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A kormánypárt 50.000 aktivistája mindenkit megkeres ebben a kampányban.
A rendőrterror hazánk történetének egyik mélypontja.
Ma már biztosra vehető, hogy a hazai pártrendszer jelentős átrendeződése előtt állunk.
Amikor a „haza minden előtt” elkorcsosulva, megszégyenítve a „Család minden előtt”-é válik, ott a bűn marja az egykor volt köztársaság mára beteg testét.
Meglehet, hogy a Momentummal kötött zuglói szövetség az ezredfordulós baloldal halálba menetelésének újabb állomása lesz.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
