Tombor Zoltán fotóművész meglepően ironikus fotósorozatát mutatták be Orbán Ráhel és Bellák Gábor részvételével a budapesti Dorothea Hotelben.
Nyitókép: A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Kraszkó Zita, Tombor Zoltán, Orbán Ráhel és Bellák Gábor (Fotó: BDPST Group)
***
Ferenczi-Bónis Orsolya írása.
Miként lehet egy fotó egyszerre klasszikus és modern, milyen apró részletek, „szemtelenségek” hozzák közel a ma emberéhez a klasszikus kompozíciókat? – többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Tombor Zoltán fotóművész Bellák Gáborral, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészével és Orbán Ráhellel, a BDPST Koncept kreatív igazgatójával a Dorothea Hotelben a május 16-án rendezett Portréművészet tegnap és ma című beszélgetésen.
A hotel a nevét Mária Dorottya württembergi főhercegnőről kapta, aki Habsburg József nádor, „a legmagyarabb Habsburg” feleségeként férjéhez hasonlóan kötődött a magyarokhoz. Jól jellemzi ezt, hogy a Habsburg-uralkodóház nőtagjai közül ő köszöntötte elsőként magyar nyelven a magyar országgyűlési küldöttséget.
Az utolsó magyar nádorné fontos szerepet vállalt a közéletben, férje mellett sokat tett a főváros kulturális felvirágoztatásáért. Bellák Gábor elmondta,
a 19. század elején még senki nem gondolta, hogy Pest lesz az ország kulturális fővárosa,
és Habsburg József a magyar reformkorban betöltött szerepét érzékeltetve hangsúlyozta, hogy Széchenyi István mellett a nádor teremtette meg a modern Pest eszméjét.
A Dorothea Hotel az Autograph Collection Hotels részeként 2023. november 20-án nyílt meg,
a beruházás megvalósítója a BDPST Group volt.
A hotel három különböző korszakban emelt épület – a neoreneszánsz Weber-ház (1873), a szecessziós Mahart-székház (1913), valamint a modernista és art déco elemeket ötvöző Münnich-ház (1937) – összevonásából született. A fejlesztés során az egyes épületek történelmi részleteit – köztük a kék Zsolnay csempefal mögött található műemléki lépcsőházat – megőrizték és felújították.
Ezt is ajánljuk a témában
A főváros V. kerületében három, különböző korban és stílusban létrejött épületet összefogó háztömbben életre kelt új szállodakomplexum Mária Dorottya württembergi főhercegnőről, Habsburg József nádor feleségéről kapta nevét. A tulajdonos-üzemeltetők célja Budapest aranykorának visszaidézése a legkorszerűbb luxusba csomagolva.
Az épületegyüttes koncepciója kapcsán Orbán Ráhel elmondta, hogy 2015-ben kezdtek el dolgozni a projekten. Az Autograph úgynevezett soft brand, amely lehetővé tette, hogy szabadon tervezzenek, annyi volt csak az elvárás, hogy olyan dizájnt találjanak ki a hotel számára, amire még nem volt példa, illetve a történetmesélés legyen a márka része.
A szálloda belső terei a 19. század első felének József nádor és Dorottya főhercegnő nevével fémjelzett aranykorát idézik meg úgy, hogy a szálloda vendégei egyszerre kapcsolódhatnak a történelmi múlthoz, és élvezhetik a jelen legkorszerűbb megoldásait.
Múlt és jelen kettősének izgalmas játéka jellemzi a hotelt minden vonatkozásában, a felújított épületegyüttestől a belső tereken át a gasztronómiai kínálatig.
Történelmi és modern, klasszikus és kortárs, hagyományos és innovatív egymásba fonódása teszi egyedülállóvá a Dorothea Hotel történetét. A vendégszobák és lakosztályok két különböző – kortárs (contemporary) és az örökségi (heritage) – dizájnkategóriába sorolhatók. Az épületben étterem, bár és wellnessközpont is található.
A szálloda belsőépítészeti elemei az említett aranykort idézik meg, miközben izgalas részletek, jelenkori utalások ragadják meg a vendégek figyelmét. Bár ezek a csavarok elsőre meglepőnek tűnhetnek,
valójában segítik a 21. század emberét abban, hogy a 19. század miliőjéhez kapcsolódhasson.
A szálloda egyedi dizájnkoncepciója kapcsán Orbán Ráhel elmondta, hogy egyértelmű volt, hogy fotográfiát szeretnének dekorációnak – utalva a fotóra mint közös önkifejezési nyelvre. Tombor Zoltánt 2020-ban kérték fel a feladatra, hogy a belső terek mellett a hotel 216 szobájába tervezze meg és készítse el a őket. A közös gondolkodás során a portréfotók mellett döntöttek, mivel azok nagyon jól tematizálhatók. Az eredeti elképzelés szerint maga Dorottya jelent volna meg a festményszerű portrékon.
Tombor Zoltán elmondta, hogy a koncepciója alapját valóban a különleges házaspár, az Osztrák–Magyar Monarchia öröksége, valamint Moholy-Nagy László és a Bauhaus adta. A fotósorozathoz képpárokban gondolkoztak. A művész a heritage szobákba és a nagy belső terekbe tervezett festményszerű hatás eléréséhez a németalföldi festők stílusához nyúlt vissza.
A portrék mellé párban pedig egy-egy fotogramot helyeztek. A villanásnyi idő alatt készülő különleges művészi alkotást Moholy-Nagy László találta fel. A portréfotogram párokat úgy választották ki, hogy egyedi módon működjenek együtt, és közösen külön hatást fejtsenek ki. A vizualitásnak olyan nyelve és olyan emocionális tartalma van, amit csak lefotózni lehet: ez az a varázslat, amiért ezt a pályát választotta, mondta el a fotóművész annak kapcsán, hogy a képpárok között nemegyszer olyan játék van, amelyet csak a képek elkészülte után vettek észre.
A portréfotó alanyainak olyan karaktereket választottak, akik a kortárs szemlélő számára is szépek, de nem idegenek a németalföldi festői miliőben.
„A Dorothea Hotel brandjének attribútuma az irónia is”
– mondta Orbán Ráhel, ezért a fotóművész olyan szemtelen hibákat, meglepő csattanókat helyezett a festményszerű portrékra, amelyek „leugranak” a képről, mint a rágógumi, sörösdoboz, hangfalkábel, gumipapucs, gördeszka, sportcipő, karóra, napszemüveg, fejhallgató, modern tetoválás vagy testékszer.
A kreatív igazgató hozzátette, a szódásüveg mint magyar találmány visszatérő motívum a hotelben, mert a BDPST Group számára fontos, hogy azt a számos találmányt, amelyről világszerte nem tudják, hogy magyar, megmutassák és az eredetét is elmagyarázzák.
A contemporary szobákba készült portrék a divatfotókat jelenítik meg, ezekhez teljesen más karaktert választottak. Ezekben a szobákban is fotópárok vannak, és a koncepció szerint sok korabeli használati tárgyat gyűjtöttek, hogy olyan indusztriális elemeket tartalmazó szoborszerű dolgokat építsenek – Moholy-Nagy konstruktivizmusra visszautalva – , amelyek jól működnek együtt.
Bellák Gábor elmondta, hogy a reformkor festőinek – például Barabás Miklós vagy Benczúr Gyula – portréi díszítik a hotelszobák ajtajait, de nem egészben, hanem izgalmas részletekben vagy kivágásokban, amelyek nagyon jól működnek ebben a környezetben.
Kraszkó Zita moderátor a jövőre vonatkozó zárókérdésére válaszolva Tombor Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan mértékű vizuális zajban töltjük a mindennapjainkat, amely azzal fenyeget,
hogy arra a fotográfiára, amely elmélyedésre hív, nem lesznek már kíváncsiak az emberek, ezért el fog tűnni.
A 19. század végi ember egész életében annyi képpel találkozott, mint a ma embere egy nap alatt, ráadásul a képeken megjelenített információ nagyon gyorsan érvényét veszti, elég ha a rögtön elavuló divatcímlapokra gondolunk.
Orbán Ráhel a hotel tervezőjét, Piero Lissonit idézve elmondta, horizontálisan nagyon sok mindent élünk meg nap mint nap, de ha meg tudunk állni, vertikálisan elmélyülhetünk.
Ezt is ajánljuk a témában
A kreatív igazgató szerint a BDPST missziója Budapest és Magyarország népszerűsítése.
Bellák Gábor a jövő technológiája kapcsán találóan megjegyezte, a mesterséges intelligencia az ember képmására készül, de mi magunk is valakinek a képmására lettünk teremtve, és inkább e teremtett mivoltunkra kellene összpontosítanunk.
„Mutassunk erőt Budapesten, találkozzunk a Békemeneten!” – írta Szentkirályi Alexandra.
A Telex egykori főszerkesztője szerint nem igazán volt felkészült Budapest főpolgármestere a péntek esti Partizán-vitán.
Vitézy új elemekkel zavarba hozta ellenfelét.
Köszönöm Karácsony Gergelynek és Vitézy Dávidnak, hogy megmutatták, hogyan kell vitatkozni.
Volt ahol 22 millliméter csapadék esett le rövid idő alatt.
„A kora nyári hőségben vízosztásba kezdtünk, hogy a dugóban várakozó autósok araszolását megkönnyítsük” – írta a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje.
Azért kellett lemondani a mérkőzést, mert a veterán bajnoknak kiújult fekélye.
Kilenc nap, tizenhárom társulat, húsz előadás. Június 1. és 9. között újra Jelen/Lét fesztivál a Nemzetiben, ahol a hazánkban élő nemzetiségi színházaké a főszerep. Cigány, szerb, német, szlovák, örmény társulatok villantanak fel egy-egy szeletet jellemzően a saját történeteikből és kultúrájukból.
