Erős antré
David Pressman márpedig így viselkedik. Még itt sem volt, csak a szenátusban hallgatták meg, és már kritizálta hazánkat, féltve a magyar demokráciát. Mondhatnánk, hogy klasszikus nagyhatalmi nagykövet, csakhogy ez nem igaz. A magyar belpolitikát ugyanis más nagyhatalmak nagykövetei nem szokták nyilvánosan kommentálni. Sem az orosz, sem a kínai, sem az indiai, sem a brazil, de még a kanadai, a német, a francia és a brit nagykövet sem mondja bele a mikrofonba lépten-nyomon, hogy szerinte mit kellene tennie a magyar kormánynak. Sőt, az előző amerikai nagykövet sem tett ilyet – ez jellemzően a demokrata adminisztrációk által delegált nagykövetek hobbija (bár nem kizárólagosan). Ez pedig azt mutatja, hogy itt
nem USA-ellenességről van szó, hanem összeadódnak az ukrán-orosz háború kapcsán különböző érdekek, valamint az ideológiai ellentétek.
Első fogadásán Pressman arról beszélt, hogy Magyarországnak az Egyesült Államokkal együtt kell elítélnie Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúját, és egyértelműen támogatnia kell Ukrajnát. Mondhatnánk persze, hogy mind a kettő megtörtént, de nyilvánvaló, hogy mást ért ezek alatt Pressman és mást a magyar kormány. Mindenekelőtt pedig: Pressman már ekkor egy magabiztos nagyhatalom követeként lépett fel – valójában nem mint követ, hanem mint helytartó, aki elhozta az üzeneteket.
Azóta Pressman úr ugyan találkozgat a kormány tagjaival, és jó diplomataként mindenkivel igyekszik jó kapcsolatokat ápolni, de ezzel párhuzamosan azóta is tartó szócsatába keveredett Szijjártó Péterrel, emellett folyamatosan igyekszik jelezni, főnökei szerint mit kellene tennie a kormánynak.
Szijjártó egyik nyilatkozata szerint „mi, amikor nagyköveteket fogadunk, akkor azt szó szerint értjük: nagyköveteket fogadunk.
Olyan embereket, akikről azt gondoljuk, hogy a küldő ország azért küldi ide, hogy a két ország kapcsolatának javításán, fejlesztésén dolgozzanak, a kölcsönös tisztelet talaján állva. Nem kormányzókat meg nem helytartókat fogadunk, akiket, feltételezem, azért küldenének ide, hogy megmondják nekünk, hogy mi hogy éljünk a saját hazáinkban.”