A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében került sor a Kommentár folyóirat legújabb, az ellenforradalommal foglalkozó számának bemutatójára. L. Simon László, aki nem csak a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója, de a Kommentár folyóirat alapító szerkesztője is, rendszeres folyóirat-bemutatókat és vitákat ígért megnyitó szavaiban.
Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője kiemelte, hogy ez minden idők legvastagabb Kommentárja, 192 oldalon. A Tranzit rendezvény környékén hagyományosan identitásképező és -erősítő számok jelennek meg, ilyen most az ellenforradalom témáját feldolgozó szám is.
A rendezvényen Csejtei Dezső filozófus, Czopf Áron eszmetörténész és Veszprémy László Bernát történész beszélgettek, a moderátor Horváth Szilárd volt.
Csejtei Dezső egy évet dolgozott az ellenforradalomról írt szövegén. Ő a régi rendszerben volt történelem szakos, akkor még a forradalmakról tanultak, nem az ellenforradalomról,
ezért most „visszafelé kellett simogatni a történelmet”.
Azokat a csomópontokat, szerzőket ragadta ki, akik ellenforradalmi gondolatokat fogalmaztak meg. Angol részről Burke, francia részről de Maistre még frissiben reagál a forradalomra. A következő pont Juan Donoso Cortés spanyol író, róla rövidesen könyv jelenik meg a Századvégnél. A szerző foglalkozott még Bergyajevvel és Spenglerrel, a modernebb szerzők pedig Scruton és Molnár Tamás. Mivel most is forradalmi időket élünk, ezért ezen gondolkodók művei most is aktuálisak.
Czopf Áron a forradalom és ellenforradalom fogalmi tisztázására tett kísérletet. Fogalomtörténetileg vannak aszimmetrikus ellenfogalmak, melyek nem önelnevezések. Senki sem hívta magát eredetileg ellenforradalmárnak, ez egy későbbi megnevezés. A forradalmárok hívták egy ellenfeleiket, másodlagos szerepbe kényszerítve őket, ez kicsit olyan, mint a barbárság fogalma, amit a görög kultúra használt a „nem-emberség” érzékeltetésére.
A revolúció eredetileg fordulatot jelentett, ami eddig fent volt, az lent lesz – ez a forradalmár utópisztikus vágya.
Horváth Szilárd feltette a kérdést, milyen eltérés van abban, ahogyan a múlt rendszerben néztünk a Horthy-rendszerre, és ahogyan ma tekintünk?