A rengést egész Dalmáciában és Likában érzékelte a lakosság, károkról nem érkezett bejelentés.
Újabb, 4,2-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot vasárnap kora délután – közölte a helyi sajtó. A földrengés epicentruma a közép-dalmáciai Gracacban volt, Zárától (Zadar) 51 kilométerre, mintegy 10 kilométeres mélységben. A rengést egész Dalmáciában és Likában érzékelte a lakosság, károkról nem érkezett bejelentés. Kresimir Kuk szeizmológus a sajtónak elmondta: a földrengés nincs összefüggésben az zágrábi epicentrikus területtel.
A horvát fővárost és környékét március 22-én rázta meg földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott és több ember megsérült. A fölmozgás Zágrábban és környékén 25 ezer épületben okozott kárt. A városmagban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament (szábor) és a kormány épülete, valamint több templom és a kulturális örökséghez tartozó építmény. Több kórházból is evakuálni kellett az embereket. Az Európai Unió augusztusban 88,9 millió euróval (mintegy 31,3 milliárd forinttal) járult hozzá a Zágrábot és környékét sújtó nagy erejű földrengés utáni helyreállításhoz. A horvát szábor a múlt héten fogadta el az újjáépítésről szóló törvényt. Az állam 60 százalékban, az önkormányzat 20 százalékban támogatja a magánépületek helyreállítást, a maradék 20 százalékot a tulajdonosoknak kell állniuk. Azon károsultaktól, akik minimálbérből élnek és nem rendelkeznek jelentősebb vagyonnal, az állam és az önkormányzat átvállalja az önrészt.
Zágrábban a márciusi földrengés óra folyamatosak az utórengések. A szakemberek mintegy kétezer utólökést jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület a mai napi nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet. Horvátországban az egyik legsúlyosabb, 7,6-os erősségű földrengés 350 éve, 1667. április 6-án volt Dubrovnikban, és majdnem az egész várost elpusztította. A lakosság fele, mintegy 3000 ember vesztette életétét. Egy 6,3 erősségű földrengés 1880-ban Zágrábot is érintette. Az ezt követő egy évben 185 utórengést jegyeztek fel a fővárosban, a lakosság egy része Bécsbe, Grazba, Mariborba, Celjére, Ljubljanába és Triesztbe települt át.
Fotó: Ivona horvát művész kettétört, piros szívet formázó alkotása egy lakóépület megrepedt falán Zágrábban 2020. március 25-én, három nappal a Richter-skála szerinti 5,6-os erősségű földrengés után. A természeti katasztrófa során több épület megrongálódott, sok elment az áram, az emberek az utcákra menekültek. Legtöbben csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. (MTI/ EPA/ Antonio Bat)
(MTI)
„A kiválasztott többfunkciós repülők a legújabb generációhoz tartozó harci gépek családjához, és a világ legjobbjai közé tartoznak” – mondta a horvát kormányfő.
Megnyerte a szerdán tartott parlamenti választást a kormányzó jobboldali HDZ, de nem szereztek többséget.
Miközben zajlanak a forró európai és közel-keleti események, Horvátország szerda folyamán parlamenti választást tart.
Szó szerint meg kellett küzdenie az elemekkel.
Vacsora, alvás, reggeli és már lehet is csobbanni!
Miként lehet az otthonszülés élményét akórház falain belülre vinni? Mire van szüksége egy kismamának a háborítatlan szülshez? Rövid és hosszú távon milyen eredményeket várnak az átalakítástól? Többek között ezekről kérdeztük Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkárságát.
„Ez biztosan nem faji kérdés. Ez biztosan nem bőrszínről vagy származásról szól” – nyugtatott meg mindenkit a momentumos politikus.
