Visegrádi vonal

2016. március 14. 08:46

Miklós Gábor
Népszabadság

Orbán és Kaczynski a legalantasabb indulatokra, gyanúra, a kisebbség gyűlöletére játszik.

„Az államosításoknak, hatalomkoncentrációnak még csak az elején tartanak Lengyelországban, de a jogállami ellensúlyok koncepció­ját már elvetették. Hamarosan átírják az alkotmányt is, feltehe­tőleg egy protestpárt segítségével, amelyben jelen van egy neonáci frakció. Az átalakulás eszmei hátterét a kormánypárt vezére már megadta: a rendszer bírálói nem lengyelek, nem hazafiak. Átöltözött kvázi migránsok.

Orbán és Kaczynski a legalantasabb indulatokra, gyanúra, a kisebbség gyűlöletére játszik. Oka lehet ennek a tömeges szegénység, az elmaradottság, a babona? Részben. De fogalmazhatunk úgy is: a Nyugatba beengedett keletiek csalódtak az összeszerelő betanított munkás és a vendégpincér státuszában. Csalódtak a demokrácia prófétáiban, akiket szintén a tolvaj elit részének tartanak. Ezért a Nyugat-ellenességet, a zsigeri antikapitalizmust hirdetők sikere. Talán. Mindehhez jön a szegények jogos félelme, hogy a közel-keleti idegenek biztonságukat, kicsi jólétüket, sőt (ingatag) identitásukat is fenyegetik. Ezért vágynak a rendteremtő kemény kézre, a szükségállapotot hirdető, ellenséget kijelölő diktátorkezdeményekre. És meg is kapják ezeket.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://kozep-europa.mandiner.hu/trackback/21148