Az „Új Visegrád” Brüsszel romjain épül

2016. január 28. 12:54

Csepregi Zsolt
DiploMaci

Brüsszel meggyengülése és az Európai Unió régiókra bomlása növekvő bizonytalanságot fog hozni Európában, azonban a visegrádi államok véd és dacszövetsége csupán reakció Nyugat-Európa és az európai projekt válságára.

Ahogyan a Political Capital elemzése is rámutat, 2020-tól kezdve minden bizonnyal jóval kevesebb brüsszeli támogatásokkal számolhatnak a visegrádi országok, mint korábban, ez azonban csupán Brüsszel meggyengülésének egyik felületes tünete, hiszen a támogatási hajlandóság apadása a nettó befizető államokban megelőzte a kelet-európai »különutas« politizálást. Az alapvető probléma éppen ezért, hogy az Európai Unió sokkal inkább támaszkodott az integráció egyben tartása érdekében szétosztott »jutalmakra«, mint a kilátásba helyezhető központi büntetésre, amennyiben a tagállamok eltérnek a brüsszeli politikától. A gazdasági válság miatt elapadó jutalmak elvesztésével így nem marad semmifajta központi eszköz, ami akár a visegrádiakat, akár másokat kényszerítene, hogy az egyes problémás kérdésekben alávessék magukat Brüsszel akaratának. A keleti-európai tagállamok ellenzékei ugyan örömmel látnák Brüsszel további beavatkozását a nemzetállamok belügyeibe, azonban ennek jelentősége egyre csökkenni fog.

A hvg.hu cikkével ellentétben ráadásul ez a folyamat nem fog Oroszország megerősödéséhez vezetni, éppen ellenkezőleg. A kényelmetlen brüsszeli döntéseket egyre inkább figyelmen kívül hagyó visegrádi államok, kiegészülve a régió további országaival, mint a baltiak és Románia, éppen a kőolaj világpiaci árától meggyengült, túlterjeszkedő Oroszország tartós gyengeségét fogják felhasználni, hogy benyomuljanak olyan, hagyományosan az orosz érdekszférába tartozó államokba, mint Ukrajna, Moldova és közelebb húzzák őket Európához (ebben az esetben Közép-Európához). Ezt a folyamatot nagyban támogatja már jelenleg is az Egyesült Államok, amelynek önmagában nem érdeke a közös európai projekt támogatása, »csupán« azt kell elérnie, hogy Oroszország ne léphessen fel hegemonként a kontinensen és valamifajta stabilitás megmaradjon Európában. Moszkva gyengülésével egyre kevésbé lesz meghatározó akár Magyarország politikájában az oroszbarátság, hiszen ahogy Brüsszelhez hasonlóan, Oroszország is egyre kevesebbet tud majd nyújtani Budapestnek. Ugyanakkor, akik most a magyar kormány hintapolitikájának veszélyességét hangsúlyozzák, érdemes lenne előbb Berlin és Róma külön alkuit aggodalommal figyelniük, amely éppen az EU közös energiapolitikáját ássa alá.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://kozep-europa.mandiner.hu/trackback/19851