„Szinte élhetetlenné vált a város.” Nem egy sopronitól lehet ezt hallani mostanában. Mi több, a régi soproniak egy emberként panaszkodnak a változásokra.
De mi folyik Sopronban? Ennek próbáltunk utána járni riportunkban.
Nem mondhatjuk, hogy a városi illetékesek lelkesen nyilatkoznának a témában.
Az ország nyugati szegletében fekvő Sopron városa egyre felkapottabb lakóhely. A városban rejlő potenciál, illetve az osztrák munkalehetőségek és bérek egyre több embert vonzanak a térségbe – és büszkeség helyett panaszkodva beszélnek erről a helyiek. Vannak, akik már százezres lélekszámúnak vélik a városukat.
„Sopron megközelítése egyre nehézkesebb, a város területén levő gépkocsimennyiség kezelhetetlen” – panaszkodik egy, a hatvanas éveiben járó soproni lakos. „A probléma akkor kezdődött, amikor a határmegnyitást követően egyre több embert csábított el Ausztria. Régen az osztrákok jártak hozzánk, ma mi hozzájuk. Ez így nincs rendjén. Az osztrák munka lehetősége tömegeket vonz a kelet-magyarországi régiókból. Ezt a terhet nem sokáig lesz képes elviselni Sopron. A város lassan a régi, polgári jellegét kezdi elveszíteni.”
Az új lakosok túlnyomó része a jobb élet reményében érkezik,
sokszor mindent fel- és hátrahagyva, üres kézzel a városba, hogy ott új életet kezdjenek. A lakhatási körülményeik viszont nem megoldottak. Igaz, egyre több rossz állapotban lévő bérházat alakítanak át munkásszállókká, de sokak szerint így sem biztosított mindenki elszállásolása.
„Családommal a város egy kertvárosinak nevezhető részén élünk, de a legnagyobb megdöbbenésünkre a szembe szomszédunk házának alagsorába tavaly közel 15-20 vendégmunkás érkezett. Azóta is ott laknak. Gondolom, bejelentetlenül” – mondja egy húszas éveiben járó fiatal.
Sopron egyik neves középiskolájának hatosztályos képzésére idén közel kétszer annyian jelentkeztek, mint pár évvel ezelőtt ez megszokott volt. Mi mást mutatna ez, ha nem azt, hogy a város lakossága drasztikusan megemelkedett? – teszi fel a kérdést egy középiskolai tanár.
A város infrastrukturálisan nincs felkészülve erre a népességnövekedésre,
állítják sokan. A soproni tömegközlekedés túlterhelt, a délutáni csúcsforgalomban szinte nem lehet felférni a buszokra. A városba bevezető utakon sokszor hosszú sorokban állnak a kocsik. „Lehetetlen nyugodtan bejutni a városba. Majdnem mindig dugóba kerülünk.”